Elfogadta az Alapítvány Kuratóriuma

2018. év január hó 04.-i 1/2018 számú kuratóriumi határozatában, egyúttal hatályon kívül helyezte a 2013. december30.-tól hatályos SZMSZ-ét.

1. Az alapítvány neve:

 

Az alapítvány magyar nyelvű elnevezése:

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány magyar nyelvű rövidített elnevezése: ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány székhelye: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

Az alapítványt nyilvántartásba vevő bíróság: Gyulai Törvényszék

Az alapítvány nyilvántartásba vételi száma: 2580

Közhasznú jogállás: közhasznú

Az alapítvány bankszámlaszáma: 11600006-00000000-43267204

Az alapítvány adószáma: 18137460-1-42

Az alapítvány KSH száma: 18137460 9499 569 01

Az alapítvány bankszámláját vezető pénzintézet neve, címe: Erste Bank Hungary Zrt.

Az alapítvány bankszámlaszáma: 11600006-00000000-43267204

Az alapítvány kezelő szerve: A Kuratórium.

Az alapítvány képviselője: Madarász Károly Kuratórium Elnöke

A Kuratórium tagjai:

Madarász Károly Elnök

Felber Zsuzsanna tag

Surányi Orsolya tag

Az alapítvány nyílt.

Az alapítvány célja szerinti besorolása: oktatási tevékenység

Az alapító okirat kelte: 2010. augusztus 02.

Az alapítvány célja: A gyermekek testi szellemi, lelki fejlődésének elősegítése. Családi bölcsődék, óvodák támogatása és fenntartása. Családsegítés, szociális tevékenység keretében az anyák munkaerőpiacon történő újbóli elhelyezkedésében történő segítségnyújtás. Nevelés, oktatás, gyermek- és ifjúságvédelem, a gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése.

 

2. Az alapítvány szervezete:

 

Az alapítvány központi testületei a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság.

Az alapítvány ügyviteli szerve a Titkár, ha nincs a Kuratórium.

 

2.1. A Kuratórium

 

A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve, azaz irányító, döntéshozó és képviselő szerv.

A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Feladata az alapítványi célok megvalósítása, a vagyon gyarapításával és ésszerű felhasználásával. Ennek érdekében az alapítvány működésével, gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megtárgyalhat, és egyben határozatot hozhat.

A kuratórium tagjainak száma 3 (három) fő, akik állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.  A kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan időre szól.  A kuratórium tagjai munkájukért tiszteletdíjat nem kapnak, de a kuratórium tagjai a kuratóriumi munkájukkal kapcsolatosan felmerült indokolt és igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.  

A költségtérítés mértékéről és módjáról a kuratórium dönt a működési költségek keretein belül. Ha az alapító nem tartja fenn magának a kuratórium elnöke kijelölésének jogát és nem ruházta át ezt a jogot más, alapítványi tisztséget betöltő személyre vagy más alapítványi szervre, a kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt. A kuratórium évente legalább kétszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Az alapító okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

 

A kuratórium meghatározza a kitűzött célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról.

 

2.1.1.    A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik

-  az alapítványi vagyon kezelése

-  az alapítvány éves munkatervének és költségvetésének elfogadása;

-  az alapítvány szervezeti- és működési szabályzatának elfogadása és módosítása

-  az alapítvány vagyonának időszakonkénti, cél szerinti felhasználásáról való döntés;

-  döntés az alapítvány céljára adott további vagyoni hozzájárulások elfogadásáról illetve visszautasításáról;

-  a szakmai-pénzügyi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása;

-  az alapító tájékoztatása az alapítvány éves munkájáról a hatályos jogszabályok szerint;

-  döntés minden olyan ügyben, amelynek értéke az 500 000 Ft-ot meghaladja (egyősszegű egyszeri alkalmas kifizetés), kivéve ez alól az Alapítvány fenntartásában működő családi bölcsődék, és óvoda intézmény, amelyeknél a költségvetéseket kuratórium határozatban fogad el és azt tudomásulvéve biztosítja a működést/önálló gazdálkodást, valamint ezen intézmények működéséhez kapcsolható egyösszegű kifizetések havi bérleti díj, rezsi költség, fejlesztési anyagok vásárlása, stb…. Törekedni kell azonban arra, hogy minden rendkívüli esetben a kifizetés lehetőség szerint átutalással történjen a fizető nevére megnevezett bankszámlájáról.

-  köznevelési és szociális feladatainak ellátásához kapcsolódó ügyek

- a fenntartásában működő intézmények működését segítő támogatások

- állami támogatás megigénylése, elszámolása

 

2.1.2.    A kuratórium működése, ügyrendje

 

A kuratórium működését, ügyrendjét az Alapító Okirat 8. pontja szabályozza.

 Az alapítvány kuratóriuma szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az üléseket a kuratórium elnöke írásban hívja össze (emailban) legalább 10 nappal az ülést megelőzően, és ily módon tájékoztatja a tagokat az ülés helyét, időpont-ját és napirendjét illetően. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja. Az ülés napirendjére bármely kuratóriumi tag jogosult javaslatot tenni, és a javasolt napirendi pontot a kuratórium köteles tárgyalni. A kuratórium ülésén napirendre kerülő, illetve tárgyalandó bármely jelentést a meghívó mellékleteként kell elküldeni. A kuratórium tagjai több mint 50 %-ának jelenléte esetén határozatképes. A kuratóriumi ülések nyilvánosak. A kuratórium üléseit az elnök vezeti. A kuratórium határozatait általánosságban kézfelemeléssel és egyszerű többségi döntéssel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapító jogosult részt venni a kuratórium ülésein, és élhet véleménynyilvánítási jogával. A kuratórium részéről az alapító meghívásáról az elnök gondoskodik.

 

A kuratórium üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és egy, a kuratóriumi ülésen megválasztott hitelesítő személy ír alá.

 

A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyszínét, időpontját és a résztvevők személyét. Az aláírt és hitelesített jegyzőkönyvnek egy példányát minden kuratóriumi tag részére meg kell küldeni. A kuratórium döntéseit 30 napon belül írásban közli minden érintettel, az alapítvány székhelyén lévő hirdetőtáblára kifüggeszti, valamint közzéteszi az alapítvány honlapján. Az alapítvány működése nyilvános. Az alapítvány szolgáltatásai igénybevételéből senkit nem zár ki, a szolgáltatásai igénybevételének módját, működésének módját, valamint a működéséről készült beszámolókat az alapítvány internetes honlapján közzéteszi. Ezen beszámolókról bárminemű korlátozás nélkül bárki saját költségére másolatot készíthet. Az alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett irataiba az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen bárki betekinthet, amennyiben az iratbetekintésre vonatkozó kérelmét legalább 15 munkanappal ezt megelőzően benyújtotta. Korlátozott mértékben, de iratbetekintésre van lehetőség az elnöki fogadóórán. Az iratbetekintés nem tagadható meg, kivéve azon eseteket, amelyekben ez adatvédelem, személyzeti kérdések, személyiségi jogok, üzleti titok, illetve más jogszabály által elismert titok-védelem körébe eső bizalmas kérdéseket érint.

 

A kuratórium kizárólagos döntési jogköre kiterjed:

-  az alapszabály keretei között az alapítói vagyon felhasználására és gyarapítására,

-  az alapítvány számára érkező adományok el-fogadására,

-  az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadására, amelyeknek az elfogadásához a kuratórium kétharmados többségi döntése szükséges a kuratórium elnökének javaslata alapján legkésőbb a tárgyévet követő év május hónap 31. napjáig. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg arról másolatot kérhet.

 

2.1.3.    A tagok kötelezettségei:

-  az ülésen való megjelenés,

-  a tárgyalásra kerülő ügyben való felkészülés,

-  alkotó, felelősségteljes részvétel a témák megtárgyalásában.

 

A tagok jogai:

-  felszólalás az ülésen,

-  javaslattétel valamely kérdés napirendre tűzésére és megtárgyalására, a jogsértőnek ítélt kuratóriumi határozat bírósági felülvizsgálatának kérése.

 

2.1.4.    A kuratórium elnökének feladatai, hatásköre:

-  az alapítvány működésének irányítása a kuratóriumi ülések közti időszakokban, a kuratórium döntéseinek megfelelően,

-  az alapítvány képviselete,

-  dönt a kuratóriumi ülések időpontjáról;

-  összehívja a kuratóriumi ülést;

-  az alapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének előkészítése, az ezekre vonatkozó javaslatoknak a kuratórium elé terjesztése a tárgyévet követő év 150. napjáig. Amennyiben a kuratóriumi ülés nem fogadja el a beszámolót az elnök köteles gondoskodni a kifogásolt részek módosításáról és egy hónapon belül köteles rendkívüli kuratóriumi ülést összehívni.

-  az alapító okirat, a jelen szervezeti és működési szabályzat, valamint mellékletei, illetve a kuratórium döntései által meghatározott egyéb feladatok ellátása.

-  önállóan dönt az alapítvány szakmai feladatainak ellátását esetenként segítő szakértők felkéréséről, megbízásáról

-  gondoskodni a gazdálkodás legfontosabb adatainak évente történő nyilvánosságra hozataláról és a közhasznúsági jelentés elkészíttetéséről.

-  részt vehet a felügyelő bizottság ülésein, amelyre meg kell hívni

- gondoskodik az Alapítvány által fenntartott intézmények zavartalan működéséről -elszámoltatás, beszámoltatás, gazdasági, egyéb teendők.

 

Amennyiben a kuratórium elnöke feladatainak ellátásában akadályoztatva van, akkor a kuratórium által megbízott kuratóriumi tag gondoskodik az elnök feladatainak ellátásáról. A helyettesítésre vonatkozó feladatokat, hatás-kört és felelősséget a megbízásnak tartalmaznia kell. Gondoskodni kell a másodsorbani helyettesítésről is.

A kuratórium a fenti keretek közt megalkotja az ügyrendjét, amelynek tartalma a jelen szervezeti és működési szabályzattal valamint az alapító okirattal nem lehet ellentétes.

 

2.2. A felügyelőbizottság

 

Az Alapító Okirat 10. pontja szabályozza a felügyelőbizottság működését.

A felügyelőbizottság a tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói jogok gyakorlójának számol be.

A felügyelőbizottság tagjainak száma 3 fő. A felügyelőbizottság tagjai indokolt esetekben visszahívhatók. A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek.

A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.

 

A felügyelőbizottság ellenőrzi

-  az alapítvány céljainak elérése érdekében végzett feladatok alapító okiratban foglaltak szerinti végrehajtását

-  a kuratórium döntéseinek szabályszerűségét;

-  az alapítvány gazdálkodását; Ennek során a kuratórium tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja a kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

-  a kuratóriumi elnök intézkedéseinek szabályszerűségét

- megbízható rendkívüli események kivizsgálásával, amely korlátozhatja az Alapítvány céljainak elérésében

 

A felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, amennyiben tudomást szerez arról hogy:

a)   az alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé;

b)   a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A kuratóriumot a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

A felügyelő bizottság elnöke felel a bizottság működéséért, az ülések összehívásáért, a beszámolók elkészítéséért és a jogszabályok által a jogsértések esetére előírt lépések meg-tételéért. Az elnök a bizottság az évi munkájáért az adott év pénzügyi és számviteli zárásának időpontjáig felel.

 

A felügyelő bizottság vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.

 

A felügyelő bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak.

 

A felügyelő bizottság a fenti keretek közt megalkotja az ügyrendjét, amelynek tartalma a jelen szervezeti és működési szabályzattal valamint az alapító okirattal nem lehet ellentétes.

 

2.3. A Titkár

 

Az Alapítvány gazdasági lehetőségeihez mérten alkalmazhat, abban esetben azonban, ha nincs a titkári munkakör betöltve, a kuratórium maga gondoskodik a titkári munkák elvégzéséről.

 

A Titkár az alapítvány adminisztratív munkafelelőse. Feladatai az alábbiak:

-  A beérkező posta bontása, iktatása, kézbesítése

-  Ügyiratok iktatása

-  Irodaszerek beszerzése

-  Rendezvények megszervezése, lebonyolítása

-  Megbeszélések megszervezése, jegyzőkönyvezése

-  Iratok sokszorosítása

-  Irattár kialakítása, kezelése, iratselejtezések végrehajtása

 

 

3. Az alapítvány képviselete harmadik személyekkel szemben, a bélyegzőhasználat szabályai

 

Az alapítvány képviseletére harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai közül az alábbiak jogosultak: elnök, külön meghatalmazást adhat a meghatalmazásban rögzített ügyek intézésére.

A képviseletre jogosult személyek névaláírásukat az alapítvány előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alatt a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány szerint kötelesek használni az alapítvány képviselete során.

A bélyegzőn az alapítvány rövidített neve, címe és adószáma található.
A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenként egyszeri leltározásáról az elnök gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. A bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. A bélyegző elvesztése esetén arról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a bélyegzőt a hivatalos lapban érvényteleníteni kell.

 

Részletes szabályozás: 4.sz. melléklet

 

 

4. A bankszámla feletti rendelkezés és az utalványozási jogkörök

 

Az alapítvány pénzkezelési szabályzata tartalmazza bankszámla feletti rendelkezés szabályait és az utalványozási jogkörök leírását.

 

 

5. Iratkezelés, bizonylatkezelés

 

Az iratkezelés az Iratkezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően történik. Az alapítvány iratkezelésének irányításáért és ellenőrzéséért az elnök/titkár a felelős. Az alapítvány működése során keletkezett iratokat úgy kell tárolni, hogy azok hozzáférhetőek legyenek a kuratórium és a nyilvánosság számára, ugyanakkor biztonságos őrzésük megoldható legyen. Az alapítvány az iratait és bizonylatait legalább 5 évig köteles megőrizni. A keletkezett iratokról nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell az egyes iratok keletkezésének idejét, tárgyát és nyilvántartási számát. Az alapítvány irataiba való betekintést a kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján, az alapítvány székhelyén minden hónap első hétfője 16-18 óra között kell biztosítani. Az alapítvány iratkezelése alapítvány székhelyén/irodájában központilag történik. A központi iratkezelést vagy a titkár, ha nincs a kuratórium bármely tagja végzi.  

Bizonylatnak minősül minden olyan okmány, amelyet valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítenek. Az alapítvány által kiállított bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani. A bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli nyilvántartásokba szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

 

6. Az alapítvány gazdálkodása

 

Az alapítvány bevételei:

-        az alapítványi célra fordított vállalkozásokból származó eredmény

-        az alapítványhoz csatlakozó felajánlása

-        az egyéb forrásból származó bevételek és az alapítványi célokat szolgáló kiadások különbözete

-        az Alapító további hozzájárulásai

-        az államháztartás alrendszereiből, vagy más adományozótól közhasznú célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány

-        a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel

-        egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

 

 

Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az alapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az alapítvány gazdálkodása a mindenkor irányadó jogszabályok szerint, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történik. Az alapítvány vagyonával való gazdálkodás során a kuratórium a jó gazda gondosságával köteles eljárni.

Az alapítvány céljaira rendelt induló vagyon, annak hozadéka, valamint az alapítvány működése során utóbb keletkezett vagyon teljes egészében felhasználható az alapítvány működése során az alapítvány céljai elérése érdekében.

 

Az alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az alapítvány az alapítvány vezetésében közreműködő személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások nyilvánosak, bárki által megismerhetők.

 

Az alapítvány költségei a következők:

-  a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

-  a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

-  a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

-  az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);

 

Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.

 

Az Alapítvány az elmúlt működési éveiben gazdasági tevékenységet nem végez.

 

Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az alapítvány a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

 

Az alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az alapítvány a jelen szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjában befektetési tevékenységet nem végez, így Befektetési Szabályzatot nem készít.

 

 

7. Munkaviszonyra vonatkozó szabályok

 

Az alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a kuratórium elnöke gyakorolja.

 

 

8. Egyéb rendelkezések

 

A fenti rendelkezéseket az irányadó jogszabályokkal és az alapító okirattal összhangban kell értelmezni.

A jelen szervezeti és működési szabályzatot és annak mellékleteit az alapítvány kuratóriuma 2018. január 04. fogadta el 1/2018 számú határozatával.

 

 

9. Az közhasznú alapítvány ellenőrzése

 

A közhasznú alapítvány esetében a közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzését a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

 

Kelt: Budapest. 2018. január 04.

 

          …………………………………………

                                   Elnök

 

Mellékletek:

 

1, a közszolgáltatások igénybevételének rendje

2, KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE

3, Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

4, A képviselet szabályai

5, AZ iratkezelési és kiadmányozási szabályzat

6, Irattári Terv

7, ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

8, Megismerési nyilatkozat

 

1. sz. melléklet

 

a közszolgáltatások igénybevételének rendje

 

FENNTARTÓ/SZERVEZET NEVE: ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

 

CÍME: 1149 BUDAPEST, PÓSA L. U. 61.

 

családi bölcsődék

 

Megnevezés	Tartalmának leírása	Igénybevétel rendje	Térítési díjak, kedvezmények
Családi bölcsődei ellátás	A bölcsőde a családban nevelkedő 1-3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a családi bölcsődében. A családi bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, játszócsoporttal és sószoba-használattal segíti a családokat.	– intézmény házirendje, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló 328/2011 (XII. 29.) Korm.rend.	– a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásba tartozó gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésről és az intézményi térítés díjairól szóló1997. évi XXXI. törvény alapján -étkezési díj mentesség kuratóriumi határozat alapján

 

 

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTÁNYI ÓVODA ÉS TELEPHELYEI

 

 

Megnevezés	Tartalmának leírása	Igénybevétel rendje	Térítési díjak, kedvezmények
Óvodai ellátás	Az óvodai nevelés a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig (Nkt.45§ (2) meghatározottak szerinti nevelőintézmény.   Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet) épülő, jóváhagyott Pedagógiai Program szerint folyik.	– intézmény házirendje, SZMSZ alapján Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.   Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított féléven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beiratkozás rendje: -A beiratkozás az intézménybe folyamatos -A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. -A beiratkozás során a szülőt tájékoztatni kell óvoda pedagógiai rendszeréről -A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életébe: óvodalátogatás -A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. -A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az adatvédelmet az „Adatkezelési szabályzat” tartalmazza (az SZMSZ -9. sz. melléklete tartalmazza) Az óvodai átvétel: A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti	– a Kjt., 326/2013 Korm. rend. , 257/2000. (XII. 26.) korm. rend.,  1992. évi XXXIII. tv., és egyéb jogszabályok alapján állami támogatást biztosít a gyermekétkeztetés támogatására.  A szülők által fizetendő étkezési térítési díj megállapításra kerül az óvoda Étkezési díj szabályzatában. -Tandíjmentes (kuratórium határozat alapján)

 

 

2.sz. melléklet

 

 

KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE

AZ ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY SZMSZ MELLÉKLETE

 

Szervezet neve: ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

 

Címe:   1149 Budapest, Pósa Lajos utca 61.

 

Adószáma: 18137460-1-42

 

 

KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE

Az ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről szóló szabályzatát

-           az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Info tv.) 30. § (6) bekezdése és 35. § (3) bekezdése,

-          az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) 13. § (2) bekezdés h) pontjának,

-          a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint

-          a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet előírásai alapján a következők szerint határozom meg.

1. A Szabályzat célja, hatálya
   1.1. A Szabályzat célja, hogy meghatározza a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, rögzítse az adatokat megismerni kívánó személy jogait és kötelezettségeit, valamint meghatározza az adatszolgáltatónak a jogait és kötelezettségeit. A Szabályzat - a közvélemény gyors és pontos tájékoztatása érdekében - elősegíti, hogy a közérdekű adatok törvényben meghatározott körét elektronikus úton (személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül) folyamatosan és díjmentesen mindenki megismerhesse. Meghatározza a honlapon közzétételre kerülő közérdekű és közérdekből nyilvános adatoknak és az adatszolgáltatásért felelősöknek körét, az adatközlő elektronikus közzététellel, a folyamatos hitelesség biztosításával kapcsolatos kötelezettségeit, az adatok frissítésével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint a közzétételi eljárást.
   
   1.2. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Alapítvány kuratóriumára, tárgyi hatálya kiterjed a közérdekű adatok, valamint a közérdekből nyilvános adatok teljes körére.

 

2. Alapfogalmak
   2.1. Közérdekű adat: a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
   
   2.2. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.
   
   2.3. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
   
   2.4. Adattovábbítás: az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé tétele.
   
   2.5. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára hozzáférhetővé tétele.

 

3. A közérdekű adatok nyilvánossága
   3.1. Az Alapítvány feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ilyen ügyek különösen:
   
   • Alapítványi költségvetés és annak végrehajtása;
   • Alapítványi vagyon kezelése;
   • Támogatások felhasználása,
   • a piaci szereplők, a magánszervezetek és magánszemélyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása.
   
   3.2. Az Alapítvány lehetővé teszi, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, különösen:

• hatáskörére, illetékességére,
• szervezeti felépítésére,
• szakmai tevékenységére,
• eredményességének értékelésére,
• birtokában lévő adatfajtákra,
• működésükről szóló jogszabályokra,
• gazdálkodására vonatkozó adatokat

3.3. Az Alapítvány feladatai ellátásával kapcsolatos tevékenységének az Info tv. 37. §-ában meghatározott általános közzétételi lista szerinti adatait honlapján a www.aranylonapraforgo.hupont.hu  teszi közzé.

3.4. Az Alapítvány ülésein hozott jegyzőkönyvek, határozatok nyilvánosak, annak keletkezésétől számított 30 napon belül feltöltendő a 3.3-ban megjelölt honlapra.

3.5. Az Alapítvány dönthet úgy, hogy különösen indokolt esetben nem teszi közzé egyes jegyzőkönyveit-határozatait, de az azokba való betekintési jogot biztosítja az Alapítvány elnökének fogadóóráján.

 

 

A közérdekű adatok megismerésére irányuló egyedi igény és teljesítés rendje
4.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban vagy írásban igényt nyújthat be az Alapítványhoz.

4.2. Az igénylő a közérdekű adatok megismerésére irányuló igényét a bejelentő laptól független, kötetlen formában is benyújthatja. A kérelmező igénylésében köteles az általa igényelt közérdekű adatot (adatokat) egyértelműen és konkrétan megjelölni.

4.3. A szóban benyújtott igényről a Kuratóriumi elnök által kijelölt személy jegyzőkönyvet készít.

4.4. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az Alapítvány az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

4.5. Az Alapítvány a közérdekű adatot tartalmazó adatbázisról történő másolat készítéséért költségtérítést nem állapít meg.

4.6. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

4.7. Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

4.8. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban értesíteni kell az igénylőt.

4.9. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg.

4.10. Az Alapítvány évente, tárgyévet követő év január 31. napjáig értesíti az adatvédelmi biztost az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól.

5         Jogorvoslat a közérdekű adatok teljesítésével kapcsolatosan
5.1. Ha az Alapítvány a közérdekű adatra vonatkozó igényt nem teljesíti, az igénylő bírósághoz fordulhat.

 

6         Adatvédelmi előírások
6.1. A közzétett adatok megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthető. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell.

6.2. Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

 

7         A közérdekű adatok elektronikus közzététele
7.1. Az Áht. 112. § (1) bekezdésével módosított Info tv. 37. §-a szerinti általános közzétételi listát a  melléklet tartalmazza.

7.2. A közzétételi lista közzétételéért, a helyesbítésért, frissítésért, a folyamatos karbantartásáért a kuratórium felelős.

7.3. A kuratórium a közérdekből nyilvános adatokat ellenőrzi, és
• az adatokat feltölti a honlapra.

 

8         Záró rendelkezések
8.1. A szabályzat az aláírás napján lép hatályba.

8.2. A szabályzat rendelkezéseit minden érintettel meg kell ismertetni.

8.3. A szabályzat tartalmát érintő jogszabályi változások esetén a szabályzatot ki kell egészíteni, vagy szükség esetén módosítani kell.

 

Kelt: Budapest, 2018. január 04.

 

Madarász Károly

kuratóriumi elnök

 

 

„KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE” MELLÉKLETE

 

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

I. Szervezeti, személyzeti adatok

	Adat	Frissítés	Megőrzés
1.	A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
2.	A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
3.	A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím)	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
4.	A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve és az ügyfélfogadási rend	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
5.	A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

 

II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

	Adat	Frissítés	Megőrzés
1.	A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend hatályos és teljes szövege	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
2.	Az Alapítvány önként vállalt feladatai	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
3.	A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
4.	A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
5.	A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai	A vizsgálatról szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
6.	A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje	Negyedévente	Az előző állapot törlendő
7.	Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
8.	A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő

 

III. Gazdálkodási adatok

	Adat	Frissítés	Megőrzés
1.*	A közfeladatot ellátó szerv éves költségvetése, számviteli törvény szerint beszámolója vagy éves költségvetés beszámolója	A változásokat követően azonnal	A közzétételt követő 10 évig
2.	A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők  illetménye, munkabére, és rendszeres juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve	Negyedévente	A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával
3.*	A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond	A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig	A közzétételt követő 5 évig

 

 

3. sz. melléklet

 

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

1. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
   Az Alapítvány elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazhat adott jogszabályi előírásnak megfelelően.  A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást a kuratórium elnöke alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni a dokumentumok papíralapú másolatát.
2. Az elektronikus úton előállított dokumentumokat az intézmény pecsétjével és a kuratóriumi elnök aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
   Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. Az adatokhoz kizárólag a kuratórium és kérésre a felügyelő bizottság, vagy ezek megbízottja férhetnek hozzá.
3. Az elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok kezelési rendje

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani.

Az elektronikus nyomtatványt, papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően:

• el kell látni eredeti aláírással és az alapítvány bélyegzőjével

 „elektronikus nyomtatvány”:

• az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát
• a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért a kuratórium felel, valamint a hitelesítésről a kuratóriumi elnöknek kell gondoskodnia.

  

4. sz. melléklet

 

A képviselet szabályai

 

1. Az Alapítvány képviseletére a kuratóriumi elnök jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja ezen melléklet szabályai értelmében,  a meghatározottak szerint.

2. Az Alapítvány képviseletéről a kuratóriumi elnök – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet.

3. A képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.

4. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

4.1 jognyilatkozatok megtétele az Alapítvány nevében

• az Alapítvány és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,
• munkáltatói jogkörrel összefüggésben;
• az Alapítvány fenntartásában működő intézményekkel kapcsolatos mindennemű hatósági ügyekben

4.2 Az Alapítvány képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján

4.2.1 hivatalos ügyekben

• állami szervek, hatóságok és bíróság előtt
• az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt

4.2.2 alapítványi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a

• nevelőtestülettel, a Szülői Szervezettel, a
• más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel
• önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel
• az Alapítvány belső és külső partnereivel
• munkavállalói érdekképviseleti szervekkel
• az intézmény telephelyeivel

5. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartó, az SZMSZ-ben leírtak alapján határoz.

6. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetője és vezető helyettese, az együttes aláíró.

 

5. sz. melléklet

AZ iratkezelési és kiadmányozási szabályzat

 

I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere az Alapítvány működésére vonatkoztatva:

 

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

• a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései,

• a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló

335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet előírásai,

• a 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról (az új adatvédelmi törvény),

 

II. Az iratkezelés szervezeti rendje (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet)

1.Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért a kuratóriumi elnök a felelős.

 

2. Az Alapítványnál bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére a kuratóriumi elnök jogosult.

Kimenő leveleket csak a kuratóriumi elnök írhat alá, kivétel ez alól a fenntartásában működtetett intézmények szerves működésével kapcsolatos ügyintézőinek levelei (álláfoglalás kérések, statisztikák, hatóságoknak beküldendő dokumentumok, jegyzőkönyvek (meghatalmazás alapján) stb…

A fent leírtaktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha a kuratóriumi elnök átmenetileg vagy tartósan helyettesíteni kell.

3. Az Alapítvány ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

• az alapítvány adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, esetlegesen e-mail cím)
• az ügyintéző neve

 

4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

• az alapítvány neve, elérhetősége, ügyintéző/vezető neve
• az irat tárgya
• az esetleges hivatkozási szám

 

5. A kiadványokat eredeti aláírással lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

6. Szükség esetén a hitelesítést a kiadvány alján, az aláírás/ok pecsét esetleges tanúk alatt kell elvégezni.

A keltezés alatt a kiadványozó nevét kell szerepeltetni. Az aláírás mellet intézmény körbélyegzőjével hitelesíteni szükséges.

7. Az iktatás iktatókönyvben, vagy iktatási programmal történhet.

Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:

• könyveket, tananyagokat;

• reklámanyagokat, tájékoztatókat;

• meghívókat;

• nem szigorú számadású bizonylatokat;

• bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat;

• nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat;

• munkaügyi nyilvántartásokat;

• anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat;

• közlönyöket, sajtótermékeket;

• A Magyar Államkincstárral kapcsolatos leveleket, jelentéseket, nyomtatványokat stb…, mivel azok külön iktatókönyvben kerülnek iktatásra:

• visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.

 

8. Az Alapítvány által fenntartott óvoda a telephelyekről kapott leveleket, iratokat szintén iktatja jobboldalon, a telephelyi iktató szám alatt.

9.  Az iratok irattárba való helyezésének rendje és őrzése (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 86. § (1) )

Az iratoknak az alapítvány irattárába kell kerülnie melynek címe: 1149 Budapest, Pósa L. u.

ez alól kivételt képeznek azok az iratok, dokumentumok, amelyet a telephelyek helyszínén kell őrizni.

Abban az esetben, ha olyan méretű az iratmennyiség, hogy az már a megadott iratárban nem tárolható, kifejezetten tárolási célra helység bérelhető, ebben az esetben azonban biztosítani kell, hogy a szükséges irat 24 órán belül a székhelyre kerüljön.

 

Az iratok selejtezését a kuratóriumi elnök rendeli el és ellenőrzi.

 

10. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme

 

Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében.

 

6. sz. melléklet

 

 

Irattári Terv

 

 

Az Irattári terv, az Iratkezelési  és kiadmányozási szabályzat kötelező mellékletét képezi.

 

Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá az anyagok között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani.

 

Az anyagok között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni.

 

A tárgykörök megnevezését, az iratokon feltüntetni nem szükséges, csak az iktatási számát. Az irattározásnál az alábbi dokumentumok (a kuratóriumi elnök saját hatáskörben dönthet további, fel nem sorolt tartalmú iratok tárolásárol is) és tárolási időtartalmat kell figyelembe venni:

 

Tárgykör megnevezése                                                               Megőrzési idők:

 

IGAZGATÁSI ÜGYEK

Alapítással, módosítással, megszűnéssel kapcsolatos ügyek                   Nem selejtezhető

Szabályzatok                                                                                       Nem selejtezhető

Kártérítési, kötbér, szabálysértési ügyek                                                10 év

NAV vizsgálati ügyek                                                                          Nem selejtezhető

Belső ellenőrzési ügyek                                                                       10 év

Vagyonvédelmi ügyek                                                                         15 év

Munka- és tűzvédelmi ügyek                                                                15 év

Számítástechnikai ügyek                                                                      15 év

Postai, távközlési ügyek                                                                       10 év 13

Bélyegzőbeszerzés, nyilvántartás ügyek                                                Nem selejtezhető

Iktatókönyv, tárgymutató                                                                     Nem selejtezhető

Iratátadási, selejtezési jegyzőkönyvek                                                   Nem selejtezhető

 

PÁLYÁZATI ÜGYEK

Pályázatok pénzügyi elszámolása                                                         Nem selejtezhető

 

PÉNZÜGY

Számlavezető pénzintézet, aláírás bejelentés                                         Nem selejtezhető

Bankszámlakivonatok                                                                          20 év

Pénztár és bank bizonylatok, jelentések                                     20 év

Bevételek beszedésével kapcsolatos ügyek                                           20 év

Intézmények évenkénti költségvetése                                                    20 év

Beruházás, beszerzési ügyek                                                                10 év

Reprezentációs ügyek                                                                          5 év

Adóbevallások                                                                                    20 év

 

 

SZÁMVITELI ÜGYEK

 

Számlarend                                                                                         20 év 

 Számviteli bizonylatok                                                                                    20 év

Főkönyvi kivonatok                                                                             20 év

Számviteli mérleg, beszámolás                                                             Nem selejtezhető

Leltárak                                                                                              15 év

Statisztikai adatszolgáltatások                                                              15 év

 

MUNKAÜGYEK

 

Munkaügyek-, megbízási szerződések                                                   Nem selejtezhető

Bér megállapítási ügyek                                                                                   20 év

Munkarendi ügyek                                                                               10 év

Betegség, szabadság ügyek                                                                  10 év

Nyugdíjazási ügyek                                                                             20 év

Egyéb személyi, munkaügyi ügyek                                                       10 év

 

EGYÉB ÜGYEK

 

Beérkezett levelek, telefaxok                                                                20 év

Kimenő levelek, telefaxok                                                                    20 év

Egyéb az előbbiekbe nem sorolható ügyek                                            5 év

 

  

7. sz. melléklet

 

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Jogszabályi háttér:

 

2011. július 11-én az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. 

 

 Az Alaptörvény VI. cikke mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot.

Az információs önrendelkezési jog az egyén „azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” 15/1991. (IV.13.) AB határozat. Az információs önrendelkezési jog a személyes adatok védelmét biztosítja.

 

2. Az adatvédelem szabályai:

 

Az adatvédelem szabályai minden adatkezelőre vonatkoznak.

Az adatvédelmi jogszabályok betartása, adatkezelési szabályzat készítése kötelező mindenhol, ahol személyes adatokat kezelnek.

 

3. Adatbiztonság :

 

 Az új adatvédelmi törvény megállapítja a felelősséget.

 

4. Az adatbiztonság követelményeinek be nem tartása:

 

A törvény lehetőséget biztosít az adatkezelő részére, hogy maga válassza meg az adatok biztonságát garantáló eszközöket és módszereket, ugyanakkor komoly anyagi és akár büntetőjogi szankciókkal is járhat az adatbiztonság követelményeinek be nem tartása.

 

Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az adatokhoz való jogosultatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, a hozzáférhetetlenné válás vagy más események megelőzhetők legyenek.

Megfelelő technikai védelemmel kell biztosítani, hogy eltérő célú elektronikus nyilvántartások ne legyenek közvetlenül összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

 

 5. Adatfajták, adatkezelés, adatbiztonság

 

• Adatfajták:

 Személyes adat 3. § (2)

 Különleges adat 3. § 3. a); b)

 Közérdekű adat 3. § 5.

 Közérdekből nyilvános adat 3. § 6. 16

 

• Adatkezelés 3. § 10

 

 Adatkezelési műveletek 3. § 11-17.

 Adattovábbítás –i nyilvántartást vezetni kell

 Nyilvánosságra hozatal

 Adatmegjelölés (pl. SNI - sek)

 Törlés

 Zárolás

 Megsemmisítés

 Feldolgozás

 

• Adatfajták:

 

Személyes adat:

 

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

 

Különleges adat:

 

-           a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra,

-           a politikai véleményre vagy pártállásra,

-           a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre,

-           az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

-           a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

-           az egészségi állapotra, a

-           kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat,

-           valamint a bűnügyi személyes adat

 

Közérdekű adat:

 

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen: a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

 

Közérdekből nyilvános adat:

 

A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

 

 

Adatkezelés 3. § 10-17

 

Adatkezelés:

 

 Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen: gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése.

 

Adatkezelési műveletek 3. § 11-17.

 

Adattovábbítás:

 

• az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele
• nyilvánosságra hozatal:
• az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
• adattörlés:
• az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem

lehetséges;

 

Adatmegjelölés:

 

• az  adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

 

Adatzárolás:

 

• az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

 

Adatmegsemmisítés:

 

• az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

 

Adatfeldolgozás:

 

• az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

 

Adatfelelős:

 

• azon alapítvány, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

 

Adatközlő:

 

• az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

 

Adatállomány:

 

• az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

 

Harmadik személy:

 

• olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

 

6. Adatkezelési kötelezettség és lehetőség

 

• Nyilvántartási kötelezettség 41. § 1.
• Alkalmazottak adatai 41. § (2) (3)
• Gyermekek adatai 41. § (4)
• Adattovábbítás
• Alkalmazottak adatai 41. § (5) (6)
• Gyermekek adatai 41. § (7) (8)
• További adatkezelés lehetősége

 

Nyilvántartási kötelezettség

 

Az Alapítvány fenntartásában álló Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és telephelyei és Napraforgó  Családi Bölcsőde Hálózat köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a KIR-be és a KENYSZI-be bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

 

1. Az alkalmazottakról nyilvántartott adatok a következők lehetnek:

 

• név, születési hely, idő, állampolgárság;

• lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám;

• munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok,

 iskolai végzettség, szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány

• munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba
• beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok;
• alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak, és más elismerések, címek;
• munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,
• munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés,
• kártérítésre kötelezés;
•  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény,
• továbbá az azokat terhelő tartozások és annak jogosultja;
• szabadság, kiadott szabadság;
• az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei;
• az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei;
•  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei;
• egyéb adat (a munkavállaló hozzájárulásával).

 

2. Az adatok kezelésére jogosultak:

 

• az alkalmazottak tekintetében az intézmény vezetője, helyettese;

• az intézmény vezetője tekintetében a fenntartó Alapítvány.

 

3. Az adatok továbbíthatók:

 

A fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási

szerveknek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

 

4. A gyermekekről nyilvántartott adatok a következők lehetnek:

 

• a gyermek neve, születési helye, ideje, neme, állampolgársága;

• lakóhelyének, tartózkodási helyének címe;

• társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító

okirat megnevezése, száma,

• a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;

• a gyermek csecsemőkori fejlődésével kapcsolatos adatok;

• a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;

• az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok;

• a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok;

• a gyermekbalesetre vonatkozó adatok;

• a gyermek oktatási azonosító száma;

• egyéb adat ( a szülő hozzájárulásával).

 

5. A gyermekek adatai továbbíthatók:

 

a) a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv és

a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat;

 

b) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat

intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek oda és vissza;

 

c) az óvodai fejlődéssel kapcsolatban a szülőknek, az iskolának és a pedagógiai

szakszolgálat intézményeinek;

 

d) a gyermek óvodai fel- és átvételével kapcsolatban az érintett intézménynek;

 

e) valamint a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek.

 

 

7. Az adattovábbításra jogosult

 

Az adattovábbításra az Alapítvány kuratóriumi elnöke, intézmény vezetője és a helyettese jogosult.

 

8. Önkéntes adatszolgáltatás

 

Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.

 

9. Az adatok statisztikai célú felhasználása

 

Az alkalmazottak és gyermekek jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni.

 

 

 

Oldal: Alapítványi SZMSZ
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2024 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat