AZ iratkezelési és kiadmányozási szabályzat

 

 I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere a Napraforgó Családi Napköziműködésére vonatkoztatva:

 

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

• a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései,

• a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló

335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet előírásai,

• a 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról (az új adatvédelmi törvény),

 

 

II. Az iratkezelés szervezeti rendje (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet)

1.Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért a fenntartó alapítvány a felelős.

 

2. Az  Napraforgó családi Napközi Hálózatnál bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére a fenntartó jogosult.

Kimenő levelek csak a fenntartó engedélyével történhet.

A fent leírtaktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha a kuratóriumi elnök átmenetileg vagy tartósan helyettesíteni kell.

3. Az Alapítvány ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

• az alapítvány adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, esetlegesen e-mail cím)
• az ügyintéző neve

 

4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

• a családi napközi neve, elérhetősége, ügyintéző/vezető neve
• az irat tárgya
• az esetleges hivatkozási szám

 

5. A kiadványokat eredeti aláírással lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

6. A hitelesítésre önállóan nem jogosult.

.

7. Az iktatás: iktatótőkönyvben, csak a hivatalos iratok kerülnek iktatásra iratokat jobboldalon, a telephelyi iktató számmal kell ellátni

8.  Az iratok irattárba való helyezésének rendje és őrzése (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 86. § (1) )

Az iratoknak az alapítvány irattárába kell kerülnie melynek címe: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61., ez alól kivételt képeznek azok az iratok, dokumentumok amelyet a telephelyek helyszínén kell őrizni.

 

Az iratok selejtezését a kuratóriumi elnök rendeli el és ellenőrzi.

 

10. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme

 

Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében.

 

 

Záró rendelkezések

 

A Napraforgó Családi Napközi Hálózatnak gondoskodni kell arról, hogy az „Iratkezelési és kiadmányozási szabályzat”-ban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

 

 

1. 1.       SZ. MELLÉKLET

 

 

NAPRAFORGÓ CSALÁDIBÖLCSŐDE HÁLÓZAT

 

 

 

 

 

 

TISZTÍTÁSI, TAKARÍTÁSI, MOSOGATÁSI UTASÍTÁS

 

  

2021.

 

AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS UTASÍTÁS

 

 

I.                          AZ INTÉZMÉNY KIALAKÍTÁSA 

 

1. Az intézmény környezetének és épületének kialakítása

 

1.1. A személybejáratot el kell különíteni a teherforgalomtól.

 

1.2. Az intézmény közvetlen környezetét rendben, tiszta állapotban kell tartani.

 

1.3. Nem tárolható hulladék, csomagolóanyag és használt, kiselejtezett berendezés közvetlenül az épület mellett.

 

1.4. Biztosítani kell a felsorolt anyagok elkülönített, szükség esetén zárt helyen történő tárolását az intézmény területétől megfelelő távolságban – de legalább olyan távolságra, hogy ne jelentsen veszélyforrást.

 

1.5. A csapadékvíz elvezetését megfelelő csatornarendszerrel kell biztosítani.

 

1.6. Az épületet kívül és belül megfelelő, ép állapotban kell tartani. Állapotát

rendszeresen felül kell vizsgálni, ahol szükséges, a javításokat el kell végezni.

 

2. Az intézmény belső kialakítása

 

2.1. Az épületnek alkalmasnak kell lennie gyermekek fogadására. Biztosítani kell az intézmény belső rendjének kialakítását és annak fenntartását.

 

2.2. Figyelembe kell venni az egyenes vonalvezetés kialakítását. Amennyiben lehetséges, el kell kerülni az útvonal-kereszteződéseket.

 

2.3. Amennyiben erre lehetőség van, úgy el kell különíteni egymástól a tiszta övezet szennyezett övezetet, nedves övezet – száraz övezetet, alacsony kockázatú övezet

                      –                                      magas                                       kockázatú               övezetet.

 

3. Falak

 

3.1. A falak legyenek simák, nem porózus, könnyen tisztítható.

 

3.2. A falak legyenek világos színűek és rovarkártevőktől mentesek.

 

3.3. Gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, az illesztéseknél a szivárgás megakadályozásáról.

 

3.4. A lepattogzott rétegű falburkolatot észlelés után javítani kell.

 

 

 

4. Padozat

 

4.1. A padozat alapja legyen megfelelő szilárdságú, készüljön tartós anyagból. Felülete ne kössön meg anyagokat, ne legyen toxikus hatása, legyen könnyen tisztítható, fertőtleníthető.

 

4.2. A felület álljon ellen a környezet káros, korrozív hatásainak (termék, takarító-,

fertőtlenítőszer).

 

4.3. A padozat burkolatát megfelelő állapotban kell tartani, legyen mindig ép, repedés- és törésmentes. Bevonata összefüggő, tiszta és ezt megfelelő sűrűséggel ellenőrizni kell.

 

5. Mennyezet

 

5.1. A mennyezet felülete legyen sima, víz és párazáró és jól karbantartott. Rendszeresen takarítani kell, hogy mentes legyen a portól, leváló festéktől, pókhálótól, vakolatdaraboktól és egyéb szennyeződésektől.

 

5.2. Minden mennyezetáttörés, födémcsatlakozás legyen zárt, megfelelően szigetelt.

 

5.3. A hibás, repedt mennyezetet javítani kell, ennek megtörténtéig a fertőtlenítéshez

hozzáférhetőséget kell biztosítani, az üreges részeket le kell zárni.

 

6. Csővezetékek, elektromos vezetékek

 

6.1. Egyszerű, könnyen tisztítható szerkezeteket kell alkalmazni.

 

6.2. A villamos vezetékeket kábeltokban, fővezetékben vagy esetleg a berendezések csővázán kell vezetni.

 

7. Világítás

 

7.1. Megfelelő természetes, mesterséges vagy kevert világítást kell biztosítani az intézmény minden területén, különös tekintettel a foglalkoztató szobákban.

 

7.2. A mesterséges világítást úgy kell tervezni, hogy az a természetes fénynek megfelelő színösszetételű és egyenletes legyen, és ne keltsen zavaró árnyékokat, ne alakuljanak ki a foglalkoztatókban úgynevezett „sötét foltok”.

 

7.3. A világítótesteket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük rajtuk a szennyeződés lerakódását, könnyen tisztíthatók legyenek. Törésük esetén ne okozzanak idegenanyag szennyezést. A törött világítótesteket azonnal cserélni kell!

 

7.4. A világító berendezések épségét rendszeresen ellenőrizni kell.

 

8. Szellőzés

 

8.1. Gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, a gyermekek megfelelő közérzetének biztosítása érdekében. Fontos a levegő által történő átszennyeződés, páralecsapódás megakadályozása, a nem kívánatos páratartalom, penész- és szagképződés megelőzése, valamint a megfelelő hőmérséklet kialakítása.

 

 

9.Nyílászárók

 

9.1. Minden nyílászárót könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie!

 

II. A BERENDEZÉSEK KARBANTARTÁSA ÁLTALÁNOS UTASÍTÁS

 

1. Alapelvek

 

1.1. Az intézmény egész területén a gépet, berendezést és eszközt úgy kell elhelyezni és karbantartani, hogy ne veszélyeztesse a gyermekek testi épségét, ahhoz ne férjenek.

 

• Legyenek könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők
• Feleljenek meg a kívánt célnak

 

A berendezéseket és eszközöket megfelelő állapotban kell tartani. Ahol azt a rendelet előírja, a gépek üzembe helyezésekor higiéniai minősítő bizonyítványt kell beszerezni.

 

2. Anyagok

 

2.1. A konyhai berendezések, és eszközök élelmiszerrel érintkező felületeinek szerkezeti anyagait úgy kell kiválasztani, hogy azok tegyenek eleget a következő feltételeknek:

 

• Ne vigyenek át szagot
• Ne szennyezzék az élelmiszert
• Legyenek rozsdamentesek
• Felületeik legyenek simák, törés- és repedésmentesek
• Legyenek jól tisztíthatók
• Legyenek fertőtleníthetők

 

3. Környezet, kezelés, karbantartás

 

3.1. Az intézmény teljes területét és környékét karbantartani, takarítani kell és az észlelt hibák kijavításáról intézkedni kell. Nyitás előtt ellenőrizni kell a tisztaságot és sértetlenséget.

 

III. HULLADÉK

 

1. Hulladék

 

1.1. Az élelmiszer eredetű és nem élelmiszer eredetű hulladék nem halmozódhat fel az intézményen belül.

1.2. A nem élelmiszer eredetű hulladékot zárt szeméttárolóban kell elhelyezni.

1.3. Az élelmiszer eredetű hulladék eltávolításáról gondoskodni kell! 

1.4. A hulladék gyűjtésére szolgáló edényt a kiürítés után tisztítani és fertőtleníteni kell.

1.5. A hulladékok kezelése tekintetében a külön jogszabályokban foglalt előírásokat is be kell tartani.

1.6. A veszélyes hulladékokat (pl: műanyag csomagolóanyagok, lejárt szavatosságú termékek, nyomtatópatron?), akinél keletkezik, az köteles az ártalmatlanításukról gondoskodni, valamint ennek megtörténtéig megfelelő, környezet- és egyéb károsodást kizáró módon tárolni.

 

IV. RÁGCSÁLÓ, ROVAR- ÉS EGYÉB KÜLSŐ FERTŐZÉS

 

1. Rágcsáló, rovar- és egyéb külső fertőzés

 1.1. A rovar- és rágcsálóirtási tevékenységet 18/1998. (VI.3.) NM rendelet és az OEK által időszakosan kiadott "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" szabályozzák. A rágcsáló- és rovarfertőzés elleni védelem kiterjed a rágcsálók, repülő rovarokat, madarakat, összes csúszó-mászót és repülő élőlényt, melyek szennyezhetik az intézmény területét.

 

1.2. A hatékony védelemnek a megelőzésen kell alapulnia. A megelőzés alapja a környezet és az intézmény általános higiéniája, tisztasága, amelynek biztosítására írásos utasítást kell készíteni. El kell távolítani a környezetből minden olyan anyagot, hulladékot, víztócsát, amely a kártevőknek táplálékforrásul szolgálhat. A papír, élelmiszert, stb.. hulladékok szétszórásának megelőzésére hulladékgyűjtőket kell elhelyezni a megfelelő helyeken.

1.3. Lehetőség szerint gondoskodni kell a használaton kívüli, felesleges gépek, eszközök, anyagok intézmény területéről történő eltávolításáról.

1.4. Az ajtók nyitva tartását a szükséges minimumra kell korlátozni.

1.5. Az anyagok, berendezések elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy az ne vezessen fertőzési forrásul.

1.6.  A beérkező anyagok és a tárolt anyagokat ellenőrizni kell, hogy mentesek-e az állati kártevőktől.

1.7. A rágcsáló- és rovarfertőzés elleni védelem szabályozásának ellenőrzése a tulajdonos feladata.

1.8. Szükség esetén és a jogszabályi előírások alapján rágcsáló- és rovarirtást megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkező belső vagy külső szakember végezheti. A megelőző irtást minimálisan évente egy vagy két alkalommal el kell végezni.

1.9. A rágcsáló- és rovarirtást, valamint az ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell.

 

 

V. ÜVEGTÖRÉSEK

 

1. Üvegtörések megelőzése és kezelése

 

1.1.  Cél az üvegtörések megelőzése és ellenőrzési rendjének meghatározása az intézmény területén és helyiségeiben.

1.2.  Az intézmény teljes területén az ott tartózkodókra potenciális veszélyforrást jelentő törhető üvegtárgyak és szerelvények alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell.

1.3. A közvetlen üvegveszély megelőzése érdekében a foglalkoztató helységekben, ahol erre mód van – a mennyezeten lehetőleg törhetetlen világítótesteket kell alkalmazni.

1.4. Minden műszak kezdetekor a dolgozóknak szemrevételezéssel meg kell győződnie a védelemmel ellátott világítótestek és egyéb üveg eszközök, illetve berendezések üveg részeinek épségéről és amennyiben hiányosságot észlel, haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

1.5. Hiba észlelése esetén a sérült tárgyakat azonnal el kell távolítani, illetve cseréjéről gondoskodni kell.

1.6. Törés észlelésekor az arra kijelölt személy köteles megvizsgálni, hogy fenn áll-e a  üveggel való szennyeződésének esélye. 

1.7. Csere után az azt végző dolgozó/gondnok/szakember a sérült részeket köteles azonnal az intézmény területéről elvinni, vagy zárható helyen tárolni, mind addig míg a végleges eltávolításra nem kerül sor. 

1.8. Munkaidőben a dolgozóknak kötelességük figyelemmel kísérni a világítótestek és egyéb üvegek épségét.

1.10. Felelősségek:

 

Az arra kijelölt személy felel:

• a hibajavító tevékenységek végrehajtásáért,
• a hulladék megfelelő tárolásáról és elszállításáról.  

 

 

TÁLALÓKONYHA HIGIÉNIAI SZABÁLYZAT

 

1. Cél  

 

A higiéniai szabályzat célja, hogy tevékenységünk minden területén meghatározzuk a tálalókonyha  működésére, valamint az élelmezési ellátásra vonatkozóan az alapvető higiéniai követelményeket. Ezek betartása garantálja, hogy tevékenységünk minden területe, megfeleljenek a mindenkori vonatkozó higiéniai előírásoknak. 

A Higiéniai Szabályzat meghatározza az ellenőrzés általános és helyi szempontjait, illetve kijelöli az ellenőrzési-intézkedési felelősöket.

 

2. Érvényesség  

A konyha tevékenységével, területével és a munkavégzéssel kapcsolatosan a 80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM. együttes, higiéniával foglalkozó rendelete a mérvadó. A biztonságos ételkészítés, tálalás és felszolgálása érdekében a konyha higiéniai rendje a következő: 

A higiéniai szabályzat hatálya a konyha teljes területére és valamennyi dolgozójára kiterjed. Kiterjed továbbá mindazon személyekre, akik a konyhával munkára irányuló egyéb jogviszonyba lépnek. 

A Higiéniai Szabályzat rendelkezéseinek betartása mindenkire nézve kötelező. 

 

3. Leírás 

 

3.1. Általános és tárgyi feltételek  

 

•     A működési engedély érvényességének ki kell terjedni valamennyi végzett tevékenységre. 

• A konyha környezete rendezett, és megfelelően tisztán tartott legyen. 
• Az épületrész általános műszaki állapota megfelelő legyen. 
• Biztosított legyen a megfelelő ivóvízellátás és szennyvízelvezetés. 
• Az élelmiszerek előkészítéséhez, feldolgozásához, valamint az étkeztetéssel foglalkozó dolgozók tisztálkodásához, az étkeztetési létesítmény takarításához csak ivóvíz minőségű víz használható fel. 
• A padozat szilárd, kopásálló, résmentes, könnyen mosható és fertőtleníthető, hideg burkoló anyaggal burkolt. 
• A falak, mennyezet kialakításának szempontjait az általános utasítás tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek könnyen tisztíthatóak, fertőtleníthetőek legyenek. A falon kívüli csővezetékek, szerelvények tisztíthatók és megfelelő műszaki állapotúak legyenek.  
• Biztosítani kell hideg-meleg folyóvízzel ellátott kézmosót, kézfertőtlenítési és kézszárítási lehetőséget (textil-törölközőt használni tilos!). 
• Gondoskodni kell a helyiségek, gépek, berendezések, eszközök folyamatos karbantartásáról, szükség szerinti cseréjéről. 
• A munka megkezdése előtt ellenőrizni kell a helyiségek, és a használni kívánt eszközök műszaki állapotát és tisztaságát. Át kell tekinteni az egyes – az élelmiszerekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő berendezésékre vonatkozó tisztítási gyakorlatot és szükséges mértékű oktatásban kell részesíteni a munkatársakat. 
• Ha egy felelős dolgozó tudomására jut, hogy az általa előállított termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék előállítását, és kiszolgálását azonnal be kell szüntetni, és a meglévő készlet megőrzése mellett haladéktalanul az ÁNTSZ városi intézetét értesíteni kell. 

 

3.2. Készétel átvétel  

 

• A készétel átvétellel foglalkozó személy megfelelő ismeretekkel rendelkezzen. 
• A készétel átvevő hely megfelelő tisztaságú legyen. 
• Áruátvétel során az élelmiszert tartalmazó szállítóedényt közvetlenül a földön mozgatni tilos! 
• Áru átvételekor annak mennyiségi és minőségi ellenőrzését az átvevőnek el kell végezni. 
• Ellenőrizni kell a fogyaszthatósági, minőség-megőrzési időtartamot, és azt, hogy ez a tervezett felhasználás előtt nem jár-e le. 
• Ellenőrizni kell az átvétel során az áru érzékszervi tulajdonságait (íz, illat, állag, szín). 
• A készétel származási helyéről hitelt érdemlő bizonylattal, vagy a szállító pontos nevével kell rendelkezni. 

 

3.3. Raktározás  

 

• A konyha tevékenységi körét, forgalmát, a tárolandó anyagok fajtáját és mennyiségét figyelembe véve olyan számú és kapacitású tároló berendezésekkel kell rendelkezni, amelyekben a nyersanyagok, félkész termékek és ételek szakosítottan, az előírásoknak megfelelően, romlás és szennyeződés veszélye nélkül tárolhatók. 
• A tárolási körülményeket, azoknak az élelmiszer minőségére gyakorolt hatását rendszeresen ellenőrizni kell. 
• A göngyölegeket elkülönített helyen kell tárolni, és gondoskodni kell a folyamatos elszállításáról. Gyorsan romló élelmiszereket, hűtött ételeket 0-5 OC közötti hőmérsékletű hűtőszekrényben, fagyasztott készítményeket –18 OC-os mélyhűtőben kell tárolni. 
• Tárolás során rendszeresen felül kell vizsgálni a nyers-, félkész- és késztermékek minőség-megőrzési idejét. 
• A termékek azonosíthatóságát átcsomagolás esetén is biztosítani kell a felhasználásukig.  
• El kell különíteni azonnal a romlott, ill. romlásra gyanús nyersanyagot, a félkész- és késztermékeket, és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni további intézkedésig. 
• Gondoskodni kell a hűtő folyamatos tisztításáról és karbantartásáról. 
• Fel kell szerelni a hűtőberendezést az előírt tárolási hőfok ellenőrzésére hőmérővel, meg kell győződni róla, hogy a hőmérő helyesen működik. 
• Csomagolt termékek megbontásakor ügyelni kell arra, hogy a csomagolóanyag darabkák ne kerüljenek a termékbe felhasználáskor. 
• A takarításhoz és fertőtlenítéshez használt anyagokat, eszközöket, ruházatot mindentől elkülönítetten, külön helyiségben, vagy erre a célra szolgáló szekrényben kell tárolni. 

 

 

3.4. Előkészítés  

 

• A felhasználásra kerülő nyersanyagokat feldolgozás előtt a következő szempontok szerint kell ellenőrizni: 

-  minőség-megőrzési idő, 

-  kártevők jelenléte, 

- idegen anyag jelenléte, 

-  érzékszervi tulajdonsága. 

• A nyersanyagok tisztítását és az egyéb előkészítő műveleteket (darálás, szeletelés, tojásmosás, - törés) az erre a célra kijelölt előkészítő helyiségben kell elvégezni (ha erre nincs mód, elkülönített munkaasztalt, vagy egyéb konyhai eszközt kell biztosítani). 
• Maradandóan meg kell jelölni az előkészítőben használatos munkaeszközöket, és rendeltetésüknek megfelelően védeni kell a szennyeződésektől (a különböző feldolgozottsági fokú és típusú nyers- és alapanyagokat színükben is megkülönböztethető eszközökkel javasolt feldolgozni). 
• Csak fertőtlenített tojás kerülhet az intézmény területére.
•  

3.5. Ételkészítés (csak reggeli, tízórai és uzsonna engedélyezett!!!)     

                                                                  

Azelőállítás során biztosítani kell a készítmények szennyeződéstől való védelmét. 

•     Ellenőrizni kell az előállított élelmiszerek minőségét. 

• A konyhatérből ki kell vonni a lejárt minőség-megőrzési idejű élelmiszereket, és a megsemmisítésig elkülönítve kell tárolni, romlott, ill. romlásra gyanús nyersanyagot, félkész-, és készételeket intézkedésig szintén elkülönítve kell tárolni. 
• Tilos felhasználni a lejárt minőség-megőrzési idejű ételnyersanyagokat! 
• Tilos ételmaradékot, ill. romlásra gyanús nyersanyagot más ételhez hozzákeverni, vagy olyan átdolgozásnak alávetni (ízesítés, színezés), mely a romlás jeleit elfedi!
• Ételmintát hűtőtérben 48 órán át valamennyi ételféleségből külön-külön 50 gramm mennyiségben el kell tenni, és meg kell őrizni. Ételminta tárolására csírátlanítható, légmentesen zárható üvegedényt kell rendszeresíteni, melyet használat előtt ki kell főzni, 100OC-on 30 percig a mintavevő eszközzel együtt. Az üvegdugót leragasztó papíron fel kell tüntetni az üveg tartalmát, a mintavétel időpontját, és a mintát vevő dolgozó kézjegyét. Ételmintás tasak is alkalmazható, melyen szintén fel kell tüntetni a tasak tartalmát, a mintavétel időpontját, és a mintát vevő dolgozó kézjegyét

 

3.6. Készen tartás  

 

• Ellenőrizni kell az előállítási, és készen tartási körülményeket, valamint azoknak a termékre gyakorolt hatását. 
• Az elkészített étel melegen, vagy hidegen fogyasztható, az ételeket a tálalás időtartama alatt megfelelő hőmérsékleten kell tárolni, és a hőfokokat rendszeresen ellenőrizni kell. 
• Az elkészített ételeket a tálalás időtartama alatt  - megfelelő hőmérsékleten kell tárolni, 

- a hőfokot rendszeresen ellenőrizni kell. 

 

3.7. Adagolás, tálalás, felszolgálás  

 

• A tálalás, felszolgálás egész időtartama alatt biztosítani kell azokat a feltételeket, melyek megvédik az élelmiszerek és a készételek 

-                tisztaságát, 

-                minőségét, 

-                táp- és élvezeti értékét figyelembe véve a fogyaszthatósági időt. 

• Mikrohullámú, vagy gőzsütő használata esetén a beállítást úgy kell alkalmazni, hogy min. a 75OC-t elérjük. 
• Védeni kell a kitálalt ételeket és a pékárut a cseppfertőzéstől. 
• Gondoskodni kell az evőeszközök szennyeződéstől védett elhelyezéséről.  •           Ételt csak élelmezés-egészségügyi szempontból megfelelőnek minősített anyagból készített tiszta edényben, és tiszta adagoló eszközökkel szolgálhatunk ki. 
• Kifőtt tésztára az ízesítő anyagot (mák, dió) csak adagoláskor szabad rátenni. 
• Biztosítani kell a felszolgálótér megfelelő kialakítását, és tisztaságát. A felszolgálótér dekorációja nem veszélyeztetheti a felszolgálásra kerülő ételek tisztaságát. 

 

 

TAKARÍTÁSI ÉS MOSOGATÁSI UTASÍTÁS

 

1. Cél  

A takarítási és a mosogatási utasítás kidolgozásának és alkalmazásának célja, hogy az intézmény tálalókonyhájának ételkészítő, és felszolgáló műveletei során a takarítás és mosogatás rendje szabályozott legyen. (Csak és kizárólag biztonsági adatlappal rendelkező szerek használata a megengedett!)

 

2. Érvényesség  

 

Az utasítás hatálya kiterjed a konyhára, felszolgáló helyiségeire.

 

3. Leírás 

 

3.1. Fehér edények mosogatása két fázisban  

 

Mosogatás 2 fázisban (kombinált hatású szerek használatával)  

Vannak olyan korszerű kombinált hatású tisztítószerek, amelyekkel egy fázisban hajtható végre a tisztítási és a fertőtlenítési folyamat. Ezek alkalmazása esetén a következő fázisokat különböztetünk meg: 

-  Előtisztítás, 

-  I. fázis: tisztítás-fertőtlenítés, 

-  II. fázis: öblítés, 

-  Szárítás. 

 

A tálalókonyha badella mosogatást nem végez!

 

3.2. Gépek, berendezések termékekkel közvetlenül érintkező felületeinek tisztítása, fertőtlenítése.  

 

Mechanikus (száraz tisztítás)  

Porszerű hulladékok eltávolítása  

A porszerű anyagok eltávolítása történhet porszívózással, felsepréssel, ill. kendővel történő letörléssel. Elsőként választandó eltávolítási mód a porszívózás. Felseprés és a kendővel letörlés kizárólag akkor alkalmazható, ha más módszerrel nem oldható meg az ilyen jellegű szennyeződés eltávolítása. 

 

3.3. A takarítás fő típusai 

 

- Munka közbeni takarítás  

 

A műszak közbeni takarítás az egyes különböző tisztasági fokú műveletek és műszakok közötti, és a rendkívüli (csorgás, szóródás) szennyeződés előfordulása esetén a megfelelő tisztaság biztosítását szolgálja. Ezen takarítási típus során a takarítást különösen nagy gondossággal kell végezni a megfelelő termékvédelem biztosítása érdekében. 

 

- Napi takarítás  

 

A napi munka befejeztével szennyeződött felületek, berendezések, eszközök takarítását el kell végezni. 

 

-  Heti takarítás  

 

Lényegében megegyezik a napi takarítással, de a könnyen elmozdítható berendezési tárgyak alatt, ill. mögött is el kell végezni a szükséges takarítási műveleteket, valamint el kell végezni a mosható falfelületek takarítását is. 

-  Havi takarítás  

 

A havi takarítás magában foglalja a csővezetékek, armatúrák, nyílászárók párkányok takarítását is.  - Éves takarítás  

 

Az éves takarítást a helyiségek kipakolása mellett el kell végezni minden felületre kiterjedően. Ezt a takarítási típust össze kell kötni a szükséges mértékű tisztasági festéssel, és a szükséges nagyobb karbantartási munkák, valamint rovar- és rágcsálóirtás elvégzésével is.  A hűtőberendezés belső terének takarítását azok leolvasztásakor, de legalább hetente egyszer, valamint esetleges látható szennyeződésük alkalmával el kell végezni. 

 

A helyiségek takarítása  

 

Az intézmény területén nincs külön személyzet a napi tisztítási és fertőtlenítési teendőkre.  A tálalókonyha nagyobb, jól megközelíthető területeinek tisztítását-fertőtlenítését a közvetlenül az intézmény dolgozói végzik. A takarítószereket az intézmény dolgozói közül egy személy felveszi a szükséges mennyiséget.  A takarító eszközök tárolása külön helyiségben történik, innen használják a dolgozók. 

 

A tálalókonyha és a hozzá tartozó kiszolgáló helységek napi, heti és éves takarítási terve. 

 

- Napi takarítási feladatok 

 

A megüresedett polcok fertőtlenítő szeres lemosása, a padozat felmosása szintén fertőtlenítő szeres vízzel.

A takarításhoz használt tisztító-, fertőtlenítő szerek: fertőtlenítő hatású mosogató folyékonysúroló és 5 perc behatási ideig célszerű várni, majd a fertőtlenítő szert bő vízzel le kell öblíteni. A felületeket textíliával törölni tilos! 

A takarításhoz használt eszközök: seprű, lapát, súrolókefe, felmosó vödör, slag, gőztisztító berendezés. 

Takarítás után a használt eszközöket fertőtleníteni kell, és csak ezután szabad a tisztító szer raktárban elhelyezni! 

 

 

- Heti takarítás 

A napi takarítást kiegészítjük az ablakok és a mosható falfelületek nyílászárók kereteinek lemosásával, fertőtlenítésével. 

Kiegészítő takarító szerek: combi, ablak tisztító. 

 

- Éves nagytakarítás során célszerű az esedékes javításokat, karbantartásokat elvégezni, majd a festett falfelületeket újra festeni. 

 

Tálaló konyha és foglalkoztató (ha a napi étkezések itt kerülnek elfogyasztásra)  

 

• Fehér mosogatás: automata mosogatógéppel. 
• Mosogató szer: 

Pohár mosogatás, valamint kézi mosogatáshoz (fertőtlenítő hatású). 

Mosogatás géppel: a gyártó által megadott utasítás szerint. 

Mosogatás kézzel: zsíroldás és fertőtlenítés egy lépésben kombinált szerrel 40OC-os vízben, majd öblítés szintén 40OC-os vízben, szárítás, csurgatóra helyezve. 

• Takarításhoz használt eszközök: kefe, szivacs, 
• Heti takarítás: a napi takarítási feladatokat kiegészítjük a nyílászárók kereteinek és üvegfelületeinek tisztításával, valamint a mosható falfelületek lemosásával, fertőtlenítésével. 
• Éves nagytakarítás: meszelt és festett falfelületek újra meszelése, festése, valamint a szükséges karbantartások elvégeztetése. 
• A mosogatógépet a gyártó által megadott gépkönyvi utasítás szerint kell üzemeltetni és karbantartani! A megfelelő vízminőség elérése érdekében a vízlágyításról mindig gondoskodni kell! 
• A takarítást a tálaló személyzet végzi.                                                                         

 

Karbantartás                                                                                                                             

 

• A tálalókonyha közvetlen környezetét, berendezési tárgyait és a tevékenység során használt eszközöket folyamatosan karban kell tartani. 
• A folyamatos, gondosan elvégzett karbantartási munkálatok különösen fontos a termékekkel közvetlenül érintkező és sérülésre hajlamos felületek esetében (pl. felületkezelt /festett, zománcozott/ eszközök, stb.). 
• A karbantartási munkálatokat lehetőleg nyitva tartási kívül kell elvégezni. Amennyiben ez nem valósítható meg, a karbantartási munkálatok végzése során nagy figyelmet kell fordítani a termékvédelemre. 
• A karbantartási munkálatok után a munkakezdés csak a megfelelő tisztítási-fertőtlenítési folyamat elvégzése után történhet meg. 

 

Személyi higiénia  

 

• A személyi higiénia mindazokat a személyi és tárgyi feltételeket és tevékenységeket jelenti, amelyek hivatottak megelőzni, hogy kórokozók vagy szennyező anyagok a dolgozó kezéről, testfelületéről, ruházatáról a termékre jussanak, illetve, hogy a dolgozó fertőződjék a nyersanyagokban vagy a késztermékben esetlegesen jelen lévő kórokozóktól. A személyi higiéniának tehát kettős célja van: a termék megóvása, illetve a dolgozók egészségének védelme. 
• A személyi higiéné háromszorosan összefüggő elemei: 

-                A dolgozó testének tisztántartása, a dolgozó helyes magatartása. 

-                A személyi higiénia érvényesítésének tárgyi feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. 

-                Ezen felül azonban szükséges, hogy a dolgozók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, hogy a személyi higiénia célját szolgáló berendezéseket, felszereléseket rendeltetésszerűen használják és alkalmazzák azokat a szabályokat, melyek révén a személyi higiénia célkitűzései megvalósulnak               

 

Tárgyi feltételek  

 

Öltöző 

Megfelelő nagyságú öltözőt kell biztosítani, Az öltözőben kb. 22°C hőmérsékletnek kell lenni. Az öltözőben hulladék, szemét nem lehet. 

 

Tisztálkodási lehetőségek 

A dolgozók létszámának arányában meghatározott számú hideg - meleg folyóvizes mosdót esetleg zuhanyzót kell biztosítani. 

 

WC kialakítás 

A személyzeti WC-t az ott dolgozó személyek közül csak az egészségügy vizsgálatokon megfelelt személyek használhatják (a WC szolgálhat vendég WC-ként is). 

 

Kézmosó 

A kézmosás lehetőségének biztosítására a WC-ben és a tálalókonyhán is hideg - meleg vízzel ellátott keverő csaptelepes kézmosót kell biztosítani. A kézmosó felszerelése: kézfertőtlenítő, körömkefe, kézszárítási lehetőség vagy papírtörölköző és lábbal működtethető fedeles szeméttároló. A mosdókat folyékony adagolórendszerrel kell ellátni, mivel a kézbevett szappanon az egyes baktériumok felszaporodhatnak. Ugyanezért nem javasolható a hagyományos textiltörülköző sem A WC használat után a mindenkinek kötelező a kézmosás! Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a körömkefe is lehet fertőzés továbbítója. Ezért rendszeresen fertőtleníteni kell kifőzéssel, vagy fertőtlenítőszeres oldatban történő áztatással. Idegenek látogatását alkalomszerűen is csak a higiénés szabályok betartásával szabad engedélyezni.

 

A dolgozó helyes magatartása  

 

A dolgozó munkatársunk helyes magatartása a késztermék megfelelő tisztasága, minősége biztosításának egyik legfontosabb tényezője. 

• Szűkebb értelemben munkatársunk helyes magatartásán többek között az alábbiakat értjük: ápolt megjelenés, a tálalásra vonatkozó higiénés előírások ismerete és tudatos alkalmazása, betegségi tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni, betegségi tünetek esetén a munka nem folytatható.
• Tágabb értelemben a dolgozó helyes magatartásához hozzátartozik valamennyi technológiai, egészségügyi és egyéb más, az adott tevékenységre vonatkozó előírás betartása. 
• A dolgozótól helyes magatartás csak akkor várható el, ha rendelkezik a szükséges ismeretekkel. 
• A tálalás során nem szabad fülhöz, orrhoz, szájhoz, hajhoz nyúlni. Amennyiben ez előfordult utána fertőtlenítőszeres kézmosást kell végezni.  •         Munka közben gyűrű, fülbevaló, karóra, a ruha alól kilógó nyaklánc viselése tilos. 

 

A dolgozók egészségügyi alkalmassági vizsgálata  

 

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat 

A dolgozó testének tisztasága  

 

• Az egész test tisztántartása mellett elsődleges fontosságú a kéz megfelelő ápolása és tisztántartása. A kéz tisztasága nagyon fontos, mert a kéznek van a legnagyobb baktérium átvivő szerepe. Ezért a dolgozónak gyakran, alaposan kell kezet mosnia.  Mindig kezet kell mosni: 

-                munkakezdés előtt, szünetek, étkezés, dohányzás után, 

-                WC használat, orrfújás, hulladékkezelés után, 

-                egyik tevékenység lezárása, és a másik kezdete között. 

• A munkavégzés közben nem szabad gyűrűt viselni, mert alatta a kéz kellő hatásfokkal nem tisztítható, fertőtleníthető, és magára a gyűrűre is számos szennyeződés tapadhat.  •     A kézmosás minden esetben kézfertőtlenítést is kell, hogy jelentsen, hiszen egyébként a kézen előforduló kórokozókat kellő biztonsággal nem tudjuk eltávolítani, elpusztítani. 
• Helyes kézmosás lépései: 

-       Adagoljuk a folyékony szappant a száraz kézre, bőrfelületre töményen, hígítás nélkül és dörzsöljük egy percig. Alkalmazásukkor mindig be kell tartani a használati utasításban leírtakat. Megfelelő mennyiségű szer adagolása nélkül és az előírt behatási idő hiányában a szükséges tisztító-fertőtlenítő hatás nem érhető el. 

-       A behatási idő elteltével folyó vízben leöblítjük a kezünket. 

-       A kéz szárítása vagy elektromos kézszárítóval, vagy egyszer használatos papírtörölközővel történhet. Textiltörölközőt használni nem szabad, mert a nedves állapotban, főleg a meleg helyen tartott textiltörölközőben sok mikroorganizmus képes felhalmozódni, ami a kéztörléskor a már fertőtlenített kéz újra szennyeződését, fertőződését okozhatja. 

-       Ha a kézmosó csaptelep hagyományos, akkor a kézmosás során gondoskodni kell annak megfelelő megtisztításáról is, hogy a csaptelep kinyitásakor az arra került szennyeződés ne kerülhessen vissza a már megtisztított-fertőtlenített kézre a csaptelep elzárásakor. 

-       Minden kézsérülést megfelelően el kell látni, fertőtleníteni, és vízzáró tapasszal, gumiujjal, esetleg gumikesztyűvel kell fedni. 

-       Gondoskodni kell a kézbőr kiszáradásának, berepedezésének megakadályozásáról, ugyanis a berepedezett bőr a gennykeltő baktériumok melegágya. Ezt elsősorban azzal biztosíthatjuk, hogy csak az előírt töménységben használjuk a tisztító és fertőtlenítő szereket, valamint a munka befejezése után kézápoló krémekkel visszapótoljuk a bőr elvesztett zsírtartalmát. 

 

ÉTKEZTETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TAKARÍTÁSI FOLYAMATLEÍRÁS

ÉS MUNKAUTASÍTÁS

Folyamatleírás  

Folyamatábra 

 

1. Takarítószerek és takarító eszközök kiválasztása. 
2. Takarítószerek mérőedénnyel történő kimérése 
3. Szemét összegyűjtése 
4. Takarítás elvégzése 
5. Takarítás ellenőrzése 
6. Nem megfelelőség észlelése esetén:
7. - takarítási utómunkálatok 

Folyamatleírás célja: 

 

A konyha takarítási folyamatait elemezzük. Célunk, hogy ezen takarítási utasítás szabályozza konyha takarítási tevékenységét teljesítse higiéniára vonatkozó érvényes jogszabályi előírásokat. 

 

Alkalmazási területe:  

 

A tálalókonyha helységében végzendő takarítási folyamatokat szabályozza ezen utasítás. 

 

Folyamatleírás tartalma. 

 

Általános folyamatleírás: 

1. valamennyi tárgy, eszköz, berendezés csak tiszta állapotban használható. 
2. tisztításuk, fertőtlenítésük az e célra engedélyezett szerekkel történhet, melyek zsíroldó és fertőtlenítő hatásúak vagy kombináltak. 
3. a takarítást és a fertőtlenítést úgy kell elvégezni, hogy a élelmiszer (nyersanyag) fogyaszthatóságát ne veszélyeztesse. 
4. A takarítás és tisztítás eredményességét ellenőrizni kell. Szükség szerint meg kell ismételni. 
5. A tisztítást végző személy munkája közben nyersanyagot és élelmiszert nem szolgálhat ki, a kiszolgálás előtt kezet kell mosnia. 
6. A takarítást végző dolgozó csak tisztálkodás után foglalkozhat élelmiszerrel. 
7. A tálalókonyha területe naponta takarítandó. 
8. A tálalókonyha területén használatos, zárt hulladékgyűjtőket legalább naponta ki kell üríteni, tisztítani és fertőtleníteni. 
9. A takarítóeszközök tárolására külön – zárt- helyet kell biztosítani.  
10. A tisztítószer és fertőtlenítőszer maradványait tisztítás után ivóvíz minőségű vízzel történő öblítéssel kell eltávolítani. 
11. A rovarok által veszélyeztetett helyeken szükség szerint, évente legalább egyszer- kétszer a helységek kiürítésével egybekötött nagytakarítás után hatékony rovarirtást kell végezni oly módon, hogy a mérgező hatású anyagok kihelyezése a nyersanyagokat ne veszélyeztesse. 

 

A takarítás fő típusai 

 

Munka közbeni takarítás: 

A műszak közbeni takarítás a rendkívüli szennyeződés előfordulása esetén a megfelelő tisztaságot szolgálja. 

Napi takarítás: 

A napi munka befejeztével szennyeződött felületek, berendezések, eszközök takarítását kell végezni.  Heti takarítás: 

Lényegében megegyezik a napi takarítással, de a könnyen elmozdítható berendezési tárgyak alatt és mögött is kell végezni a takarítást, valamint el kell végezni a mosható falfelületek takarítását is. 

Havi takarítás: 

Magában foglalja a csővezetékek, armatúrák, nyílászárok, párkányok takarítását is. 

Éves takarítás: 

A helységek kipakolása mellett kell elvégezni minden felületre kiterjedően a takarítást. Ilyenkor kell elvégezni a tisztasági festést és a szükséges nagyobb karbantartási munkákat, valamint rovar-rágcsálóirtást is. 

 

A konyha és egyéb helységek takarítása a következőképpen történik:

 

1. A napi takarítás szerves része a konyha és járulékos helységek felseprése. 
2. Clin alkoholos ablaktisztító és ablaklehúzó segítségével lemossuk az üvegfelületeket. 
3. Az egyéb felületek tisztítása pl. Domestos tisztítószerrel történik. 
4. A napi takarítás szerves része a padozat tisztán tartása, melyhez pl: Floraszept tisztítószert alkalmazunk. 
5. Amennyiben a fenti felületek megkívánják, úgy a takarítást naponta többször megismételjük. 
6. A polcrendszert fertőtlenítő tisztítószerrel mossuk le. 
7. A WC csésze vízkőoldóval való takarítása havonta 1 alkalommal történik 8. A mosogató takarítása és a kézmosó tisztítása fertőtlenítő tisztítószerrel naponta történik. 

 

A „Tisztítási, takarítási, mosogatási utasítás”-ban megfogalmazottakon kívül alkalmazandó szabályzatok, útmutatók: HACCP kézkönyv, valamint a vírus helyzet alatt érvényben lévő, folyamatosan aktualizált Koronavírus helyzetre vonatkozó szabályzat

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

A Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat családi bölcsődéiben gondoskodni kell arról, hogy a „Tisztítási, takarítási, mosogatási utasítás”-ban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét az SZMSZ és mellékleteihez csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. 

 

5.sz melléklet

 

 

Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat

 

 

 

 

HŐSÉG- ÉS UV-RIADÓ TERVE

 

 

2021.

1. 1.   Jogszabályi háttér:

•1995. évi LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezmény kihirdetéséről

•A 2000. évi CXXIX törvénnyel módosított 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól

•2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

•2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról rendelkező törvény felhatalmazása alapján került kidolgozásra a Nemzeti Éghajlat változási Stratégia (NÉS).

•Európai Bizottság Zöld Könyve. „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában”. 2007. június.

•1996. évi XXXVII. törvény a Polgári Védelemről

•1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

•A polgári védelmi tervezés rendszerében a 20/1998. (IV.10.) BM rendelet ’A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről’ határozza meg a veszélyeztető hatások fajtáit, melyek a tervkészítés szükségességét alátámasztják.

 

 

 

 

 

1. Hőségriadó

A magyarországi viszonyokra érvényes hőhullám, legalább három egymást követő napon a napi középhőmérséklet az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás előrejelzése alapján meghaladja a 25 C̊-ot (Max. 35-37 C̊).

2.1. A hőségriasztás fokozatai, teendői és elrendelése

1.Fokozat (Tájékoztatási fokozat)

Az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 C̊-ot.  

Az önkormányzatok saját döntésük alapján tájékoztatják a lakosságot a helyben szokásos módon.

2.Fokozat: (1. fokú riasztás)

Az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 C̊-ot.  

Az önkormányzatok értesítik saját (elsősorban szociális ellátó) intézményrendszerüket, és a lakosságot figyelmeztetik az egészséget érintő megelőző intézkedések megtételére.

3.Fokozat: (2. fokú riasztás)

Az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 C̊-ot.

A 2. Fokozatnál megtett intézkedések betartásának ellenőrzése. A média és az önkormányzatok útján a lakosság általános tájékoztatása. Az egészségügyi ellátó intézmények, szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok kiértesítése, a védelmet szolgáló intézkedések bevezetése.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat magas hőmérséklet riasztásai:

Sárga riasztás: Nagyobb területeken várható 33 Celsius foknál magasabb hőmérséklet.

Narancsriasztás: Nagyobb területeken várható 36 Celsius foknál magasabb hőmérséklet.

Piros riasztás: Nagyobb területeken várható 40 Celsius foknál magasabb hőmérséklet

2.2. Teendők riasztási fokozat esetén

A családi bölcsődés gyermekek részére:

• Szükséges a csoportszobák sötétítőfüggönyökkel történő árnyékolásának megoldása már a reggeli órákban, még mielőtt a Nap felmelegítené a foglalkoztató helyiségeket.
• A gyermekek szabad levegőn való tartózkodása a reggeli, kora délelőtti órákban történjen a napi hőmérséklet függvényében, az udvar árnyékos részén. 11-15 óra között mindenképpen az árnyékban történjen a szabad levegőn tartózkodás, esetleg a hűvös csoportszobában tartózkodjanak.
• A homokozókat naponkénti ásással való felfrissítéssel, locsolással és természetes vagy mesterséges árnyékolásuk megoldásával védeni kell a felmelegedés ellen.
• Rendszeres és bőséges folyadékpótlás a gyermekek részére, és a gyermekek rendszeres, többszöri kínálásával.
• Fokozottabb figyelemmel kell lenni a gyermekek éttrendjének összeállítására: az egészséges étrend tervezetek összeállítása.
• A háziorvosok fokozott bevonása a gyermekek pszichés és szomatikus állapotának (az alacsony tolerancia miatt) figyelemmel kísérése.
• A gyermekek testhőmérsékletének (a napi gyakorlaton túli) többszöri ellenőrzése.
• A leégés elleni védelem, valamint a fej és a szem védelme érdekében széles karimájú kalapok és (lehetőleg hosszú ujjú) pólók használata a szabadban.

A gyermekeket ellátó személyzet részére:

• Megfelelő, kényelmes, természetes alapanyagú, szellős nyári munkaruházat.
• Folyadékpótlás.
• A munkaidő és a munkafolyamatok ésszerű megszakítása, többszöri kikapcsolódási idő beiktatása.

 

 

A családi bölcsődébe járó gyermekek szülei, gondviselői részére:

Figyelemfelhívás és tanácsadás személyes találkozások (gyermekek átadása-hazaadása, szülői értekezletek stb.) alkalmával.

ü  gyermekek öltöztetése

ü  gyermekek étkeztetése

ü  játszótéri tartózkodás

ü  testhűtés, folyadékpótlás

ü  alvási, pihenési körülmények-gépjárművek és tömegközlekedési eszközök biztonságos használata a gyermekek szempontjából (gyermeket egyedül zárt autóban hagyni életveszélyes és TILOS!)

ü  a napon való tartózkodás veszélyei, az UV sugárzás ártalmai

ü  a babakocsik árnyékolása, hűtése

Az intézkedési terv betartása minden érintett félre vonatkozik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

A Napraforgó Családi Bölcsőde Hálózat családi bölcsődéiben gondoskodni kell arról, hogy a „Hőség- és UV- riadó tervben”-ban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét az SZMSZ és mellékleteihez csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. 

 

MEGISMERÉSI NYILATKOZAT

 

Az SZMSZ-ben és mellékleteiben foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.  

 

Név	Beosztás/munkakör	Kelt	Aláírás

 

                                                                                                                                         

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irattári Terv

 

 

Az Irattári terv, az Iratkezelési  és kiadmányozási szabályzat kötelező mellékletét képezi.

 

Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá az anyagok között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani.

 

Az anyagok között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni.

 

A tárgykörök megnevezését, az iratokon feltüntetni nem szükséges, csak az iktatási számát. Az irattározásnál az alábbi dokumentumok (a kuratóriumi elnök saját hatáskörben dönthet további, fel nem sorolt tartalmú iratok tározásárol is) és tározási időtartalmat kell figyelembe venni:

 

Tárgykör megnevezése                                                                   Megőrzési idők:

IGAZGATÁSI ÜGYEK

Alapítással, módosítással, megszűnéssel kapcsolatos ügyek                   Nem selejtezhető

Szabályzatok                                                                                       Nem selejtezhető

Belső ellenőrzési ügyek                                                                       10 év

Vagyonvédelmi ügyek                                                                         15 év

Munka- és tűzvédelmi ügyek                                                                15 év

Számítástechnikai ügyek                                                                      15 év

Postai, távközlési ügyek                                                                       10 év 13

Bélyegzőbeszerzés, nyilvántartás ügyek                                                Nem selejtezhető

Iktatókönyv, tárgymutató                                                                     Nem selejtezhető

Iratátadási, selejtezési jegyzőkönyvek                                                   Nem selejtezhető

 

PÁLYÁZATI ÜGYEK                                                                           nincs jogosultsága

 

PÉNZÜGY

Bevételek beszedésével kapcsolatos ügyek                    a fenntartónak beküldés havonta egyszer

 

SZÁMVITELI ÜGYEK

 

Leltárak                                                                                              15 év

 

MUNKAÜGYEK                                                                                             a fenntartónál tárolva

 

EGYÉB ÜGYEK

 

Beérkezett levelek, telefaxok                                                                20 év

Kimenő levelek, telefaxok                                                                    20 év

Egyéb az előbbiekbe nem sorolható ügyek                                            5 év

 

Záró rendelkezések

 

A Napraforgó Családi Napközi Hálózatnak gondoskodni kell arról, hogy az „Irattári terv”-ben foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

 

 

VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

 

1. 1.     Az intézményi védő, óvó előírások.

 

-      A családi napköziben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

-      Olyan környezet kell kialakítani, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására.

-      Gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket (közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében).

-      Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.

-      Az udvarra menetel előtt, séták, kirándulások, előtt az esetleges baleset megelőzése a legfontosabb szempont.

-      A gyermekek intézményen kívüli kísérete esetén 5 gyermek után egy kislétszámú gyermekcsoport vezetőjét kell biztosítani.

-      A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak a kislétszámú gyermekcsoport vezetője felügyelete mellett használhatják.

-      Valamennyi a gyermekek számára veszélyforrást jelentő helyiséget, szekrényt zárva kell tartani.

 

1.1. Gyermekbalesetek esetére vonatkozó szabályok:

 

-      A családi napköziben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

-      A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

A jegyzőkönyvek egy-egy a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító Családi Napköziben intézményében meg kell őrizni.

-      Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának.

-      Súlyos az a gyermekbaleset, amely

• a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
• valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,
• a gyermek orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
• a gyermek súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
• a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a gyermek bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

-      A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

-      Az intézményvezető kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja

-      Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó kislétszámú gyermekcsoport vezetője kötelessége az elsősegélynyújtás

-      Ha a balesetet vagy veszélyforrást a kislétszámú gyermekcsoport vezetője észleli köteles azonnal intézkedni.

-      Jelentősebb testi sérülés / fejsérülés, ficam, törés, vágott, - szakított bőrseb stb. / esetén mentőt kell hívnia a kislétszámú gyermekcsoport vezetője.

-      A balesetről és a kezelés tényéről, helyéről a kislétszámú gyermekcsoport vezetőjének értesítenie kell a szülőt.

 

1.2. Egyéb balesetvédelmi szabályok:

 

-      Az intézmény munka-, és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését a kislétszámú gyermekcsoport vezetője végzi.

-      Takarítási munkákat a gyermekek távollétében kell végezni. Vegyszereket, maró anyagokat a gyermekektől elzárt helyen kell tárolni.

-      A munka, - tűzvédelmi és bombariadóval kapcsolatos megfelelő szintű, részletes oktatást minden évben egyszer az a fenntartó által meghatározott oktatási tematika alapján tart, amely rögzítésre kerül, a balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatási naplóban. Az oktatásokon mindenkinek kötelező a részvétel és az ott hangzottak tudomásul vétele.

 

A Családi Napközik kislétszámú gyermekcsoport vezetői feladata, hogy:

-      Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek veszélyforrást jelenthetnek a gyermekek számára.

-      A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.

-      Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

 

A Családi Napközikben a kisegítő feladata, hogy:

-      a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

-      a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközeiket mindig zárják.

 

1.3. Családi Napközik belüli dohányzás

 

-      A Családi Napközik egész területén tilos a dohányzás.

-      A Családi Napközik területére – beleértve az udvart is – égő cigarettával belépni, illetve ott dohányozni tilos! A Családi Napközi a épületében, valamint a kerítésen belüli területén sem lehet dohányzó helyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem![1] A dohányzóhely nem lehet az intézmény bejáratától számított 5 méteren belül.

-      Dohányzást tiltó feliratot az utcai kerítésen jól látható módon ki kell függeszteni. (1. sz. melléklet A nem dohányzók védelméről a védő- óvó előírások 1.3. pont elválaszthatatlan része)

-      A szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi eljárással szankcionálható.

-      A szabályzat ellen vétő személy viseli a hatósági eljárás szankcióit és anyagi vonzatát.

-      A szabályzatban foglaltak ellenőrzéséért tagintézményenként a belső ellenőr felelős, aki napi rendszerességgel végrehajtja az ellenőrzést.

 

1. 2.     Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket.

     

Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők:

-      A gyermekek testi épségét veszélyeztető tűz- és bombariadó esetén fontos követelmény a pánikmentesség megőrzése, a fegyelmezett magatartás.

-      Akinek a tudomására jut a tűz-, vagy bombariadó, annak haladéktalanul és pánikkeltés nélkül értesíteni kell a kislétszámú gyermekcsoport vezetőjét, szüksége esetén a fenntartót

-      a helyszínen tartózkodó kislétszámú gyermekcsoport vezetője értesíti a tűzoltóságot és a rendőrséget

-      az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a helyszínen tartózkodó kislétszámú gyermekcsoport vezetője dönt

 

-      a tűzvédelmi megbízott gondoskodik a tűz - és bombariadó terv szerinti szervezett mentésről, évi egy alkalommal kiürítési gyakorlatot tart.

-      Az épületből történő kimenetel után biztonságos környezetbe, megfelelő távolságra kell vinni a gyermekeket.

-      A helyszínen tartózkodó a kislétszámú gyermekcsoport vezetője intézkedik valamennyi helység ellenőrzéséről, hogy nem maradt-e gyermek az épületben.

-      A kislétszámú gyermekcsoport vezetője létszámellenőrzést tart a gyermekek között.

-      További teendőket a tűz és bombariadó szabályzat tartalmazza, melynek betartatása a hálózati koordinátor dolga.

-      A bombariadóról és a hozott intézkedésekről a kislétszámú gyermekcsoport vezetője rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

 

3, Záró rendelkezések

 

A Napraforgó Családi Napközi Hálózat tagjaninak gondoskodni kell arról, hogy a „Védő- óvó előírások”-ban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT

 

 

Alulírott  Fitosné Tóth Tünde hálózati koordinátor igazolom, hogy a Napraforgó Családi Napközi mellékletei, adattartalomban  2017. január 01-től  nem változnak meg, csak a Családi Napközi működési forma változik Családi Bölcsőde működési formává, így azok újraírására, javítására nincs szükség.

 

 

Kelt: Budapest, 2016. november 30.

 

 

 

 

Fitosné Tóth Tünde

hálózati koordinátor

 

 

Oldal: CSABŐ SZMSZ melléklet
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2024 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat