ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK

Az Aranyló Napraforgó Alapítvány és Intézményei: szabályzatok, egyéb a működés, gazdálkodás átláthatóságát segítő dokumentumok

 

  • 5.2. Verselés, mesélés

     

    Célja a műveltség megalapozása, a gyermek személyiségének formálása, viselkedés-kultúrájának alakítása, morális érzékenységének fejlesztése, önismeretének mélyítése, a környező világ megismerésének segítése, a gyermeki világkép stabilizálása.

     

    A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.

    Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

     

    Feladata

     

    • A gyermekek olvasóvá nevelése, hogy később igényük legyen a folyamatos ismeretszerzésre az őt körülvevő világról.
    • A gyermekek belső, képi világának alakítása

     

    Az óvodapedagógus feladatai

     

    • A gyermekre figyelő, szeretetteljes hangulat megteremtése, melyben érvényesül az együtt játszás öröme.
    • Naponta mesélés, verselés, mondókázás valamint lehetőség biztosítása a gyermekek számára is.
    • Irodalmi anyag színvonalas összeállítása, különös tekintettel a magyar népmesékre.
    • Az irodalmi anyag tudatos, igényes, idő- és alkalomszerű összeállítása, évszakoknak megfelelő, környezet megismeréséhez, ill. tevékenységekhez csoportosíthatóan.
    • A mesék kezdetben egyszerű, ritmikus ismétlődésekkel tűzdelt formáját váltsák fel a több szálon futó állatmesék, népmesék, történetek, népi játékok, közmondások, meseregények.
    • A mese és vers anyagát a csoport életkori sajátosságainak megfelelően válogassa össze.
    • A kisgyermekkorban kedvelt hagyományos formák - mondóka, verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás - lehetőségének folyamatos biztosítása.

    A siker mindig a nevelő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik.

    • Minden korosztály nevelésében az ölbeli játékok alkalmazása, melyek a gyermekkel való kapcsolatteremtés eszközei is.,
    • A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek, megfelelő arányának alkalmazása fő szempont.
    • A szóbeliség és mozgás összekapcsolásának lehetővé tétele. Az irodalmi nevelés kulcskérdése, hogy az óvodában mindkét műfaj a szóbeliségben él és hat, pedig a vers: ősi formájában, énekelt, mozgással (tánccal) kísért szöveg.

    Mondani, és csinálni kell kisgyerekeknek csak úgy érdekes.

    • Az irodalmi élmények vizuális megjelenítésére minél több lehetőség biztosítása.
    • Beszédfejlesztés, mely csak indirekt módon lehetséges, utánzásos alapon, játékon keresztül.
    • Személyes példamutatás, kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek közötti párbeszéd ösztönözése.

    Az óvodapedagógus szép beszédpéldájával, jó artikulációval, választékosan beszélő környezet biztosításával pozitívan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését.

    • Beszédproblémák esetén a háttér felderítése elsődleges feladat, majd szükség esetén speciális szakember segítségének kérése, szülői tájékoztatás mellett.
    • A logopédussal jó együttműködés kialakítása, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

     

    • Bábok, ritmuseszközök, mesekönyvek.

     

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

     

    • Szívesen ismételget verseket, rigmusokat, mondókákat, szólásokat, találós kérdéseket.
    • Egyedül is vállalkozik az irodalmi anyag elmondására, újrajátszására.
    • Örömmel várja a mindennapos mesehallgatást.
    • Van kedvenc meséje, ismeri és visszaadja annak rövid tartalmát.
    • Szívesen mesél, versel, mondókázik, bábozik, dramatizál önmaga és társai szórakoztatására.
    • Tud meséket és történeteket kitalálni, azokat mozgásban megjeleníteni.
    • Alakul mese tudata, megkülönbözteti a valóságot az elvonttól.

     

    5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

     

    Kodály a magyarság meghatározásaként a nyelvet és a zenét említi, harmadik fontos tényező mellettük a mozgás. Ezek a gondolatok számunkra is irányt szabnak, útmutatást adnak. A zene embert formáló ereje kihat az egész személyiségre.

    A zenei nevelést már a születés előtt kell elkezdeni.

    A saját néphagyományainkból való kiindulás mellett ügyelni kell arra, hogy csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga.

     

     

     

     

     

    Célja

     

    • Fogékonnyá tenni a gyermeket a szép befogadására, formálni ízlését, emberi magatartását.

     

     

    Az óvodapedagógus feladatai

     

    • A dalanyag összeállításakor kísérje figyelemmel a mondókák, öl béli dalos játékok, rigmusok, a műdalok, zenehallgatás megfelelő arányát.
    • A játék eredeti formáját, a dal szövegéhez kapcsolódó játékmozdulatokat a változatos térformákkal és mozgásanyaggal tartsa meg.
    • A zenehallgatásnál elsősorban az élő dalolást, zenélést alkalmazza.
    • Jelenjen meg a csoport életében a néptánc lépéseinek, zeneanyagának igényes – játékos tevékenykedése.
    • Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek
    • éneklési készség fejlesztése,
    • hallásfejlesztés,
    • ritmusérzék fejlesztés,
    • a zene meghallgatására nevelés.

    l  A zenei anyanyelv megalapozása.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

     

    • Síp, furulya, maracas, csuklócsörgő, csörgődob, kasztanyetta, triangulum, cintányér, ritmusfa

     

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

    • A tiszta éneklésre törekszik.
    • Tud dalokat, dalos játékokat önállóan elkezdeni, megfelelő hangmagasságban, tempóban.
    • Szívesen hallgatja az óvodapedagógus énekét és hangszer játékát.
    • Tud kis eltérő zörej hangokat megkülönböztetni.
    • Szívesen improvizál.
    • Próbál érzelmeket kifejezni a zene segítségével, mozgással.
    • Ismer 16 – 20 népi gyermekjátékdalt, 5 –6 műdalt, 4 –5 mondókát.

     

    5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

     

    A rajzolás, mintázás, kézi munka, festés, az egész gyermekkort átölelő nevelési terület. A gyermek közvetlen környezetétől számtalan spontán és tervezett vizuális ingert kap, melynek hatására tapasztalatokban gazdagodik, fejlődik. Az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismeretei lesznek, melyeket sokrétű ábrázoló tevékenysége során megelevenít, újraalkot. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

     Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.

    Nevelésünkkel nagymértékben elősegítjük, hogy az egyszerű megjelenítésen kívül érzelmeit és a jelenségekhez való viszonyát is kifejezze.

    A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

    A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

     

     

    Célja

    • A vizuális észlelés, érzékelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosodjon.
    • Ébredjen fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel, technikáival való tevékenység vágya.
    • Legyenek képesek a tárgyak térbeli kiterjedéseinek felismerésére, alakuljon tér-, forma-, szín-, arányérzékük.
    • Formálódjon fantáziaviláguk.
    • Fejlődjön alkotókészségük, ízlésük.
    • Élményeik, elképzeléseik megjelenítésével egyéni módon tudják alkalmazni a képi kifejezés változatos eszközeit.
    • Fejlődjön manuális készségük a különböző ábrázoló technikák elsajátításával.
    • Alakuljon esztétikai érzékük, a szépség iránti vonzódásuk.

     

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • A gyerekek képességeinek megfelelő, hozzáférhető, megfelelő minőségű eszközök biztosítása.
    • Sokféle változatos tevékenykedtetés a nap bármely szakában.
    • A technikák folyamatos gyakorlási lehetőségének biztosítása.
    • Séma nélküli segítségnyújtás a tevékenység során.
    • A gyermekek ízlésvilágának fejlődése érdekében esztétikus környezet kialakítása.
    • A gyermekek esztétikum iránti fogékonyságának fejlesztése műalkotások segítségével.
    • Finommotorika – szem – kéz koordináció fejlesztése.
    • Kreativitás, alkotókészség, fantázia fejlesztése.
    • A szülők ösztönzése az otthoni ábrázolási lehetőségek biztosítására, a gyermek munkáinak megbecsülése.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

    • Különböző színes papírok, kartonok, filc, tű, fonal, gipszkiöntő formák, gyöngyök, gyurma, olló, ceruza, viaszkréta, festékek, ragasztók, ecsetek

     

    A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

    • Képalakításaiban egyéni módon jelezni tudja az elemi térviszonyokat.
    • Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés eszközeit.
    • Színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit.
    • Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.
    • Emberábrázolásaiban megjelennek a részformák, próbálkozik a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.
    • A közös munkák értékelése során saját műveivel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánít.
    • Tud formákat mintázni elképzelései alapján és megfigyelései felhasználásával.
    • Önállóan és csoport munkában is készít egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket.
    • Fokozott önállósággal képes alkalmazni a megismert technikákat.
    • Megjelenik a gyermekben az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség a természet szépségeiről, mű-, és népművészeti alkotásokról.
    • Igényli a közös cselekvés keretében a rendezett, ízléses, esztétikus környezet észrevételét, óvását, alakítását.
    • Eljut arra a szintre, hogy „művei” kifejezővé válik, megjelenik az érzelem kifejezése.

     

     

    5.5. Mozgás

     

    Az egészséges életmód kialakulásának egyik elengedhetetlen feltétele a mozgás, mely nagyban hozzájárul a gyermekek ideális testi és szellemi fejlődéséhez.

     

    Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél sokrétűbb mozgásformákkal ismerkedjenek meg. A mozgás öröm legyen a számukra, s ezt az örömforrást az egész nap folyamán biztosítanunk kell. A mozgáslehetőségek kötött és kötetlen formában valósulnak meg a játék során, az udvari életben, a mindennapos testnevelési, foglalkozásokon.

     

    Célja

    • Gyermekek mozgáskedvének fenntartása és fokozása.
    • Testi képességeik fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség).
    • Koordinációs képességek fejlesztése (egyensúlyérzék, téri tájékozódás, ritmus érzék, szem – láb koordináció, testséma).
    • Mozgás- és tartás rendellenességek megelőzése, javítása.
    • Akarati tulajdonságok fejlesztése (kitartás, kudarctűrés, önfegyelem).
    • A pszichikus funkciók fejlesztése közvetett módon (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).
    • Finommotoros mozgáskészség megalapozása.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • A gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, a mozgásos tevékenységhez szükséges hely, idő, eszköz, módszer biztosítása.
    • A gyermekek életkorának és egyéni fejlődésük ütemének megfelelő, szükségleteikhez igazodó mozgásformák és terhelés biztosítása.
    • Egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a mindennapokban.
    • Differenciált mozgásfejlesztő játékok és gyakorlatok összeállítása.
    • A mozgásfejlesztés főbb területeinek változatos alkalmazása, a gyermekek életkorát és egyéni fejlettségét figyelembe véve:
    • járás és futás gyakorlatok,
    • ugrás gyakorlatok,
    • dobás gyakorlatok,
    • labda gyakorlatok,
    • támasz gyakorlatok,
    • talajtorna elemei,
    • egyensúly gyakorlatok,
    • függés gyakorlatok,
    • mozgásos játékok.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

    • bordásfal, kenguru labdák, tornaszőnyeg, Body Roll készletek, padok, karikák, tornahenger, labdák, kötelek, babzsákok…..

     

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

    • Képes egyenletes iramban futni.
    • Tud ütemtartással járni.
    • Képes a gimnasztikai gyakorlatok esztétikus végrehajtására.
    • Képes elkapni a labdát, és célba dobni.
    • Képes keskeny padon egyensúlyozó járásra.
    • Tud helyben labdát pattogtatni.
    • Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni.
    • Betartja a versenyjátékok szabályait.
    • Képes páros, ill. váltott lábbal szökdelni.
    • Tud előre guruló átfordulást végezni.
    • Ismer néhány mozgásos játékot, és képes társaival irányítás nélkül játszani.

     

    5.6. A külső világ tevékeny megismerése

                               

    5.6.1. A környezet megismerése

     

    Feladatunk, hogy a gyermekek figyelmét minden nevelési területen a környezet felé kell irányítani. A növény- és állatfajok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az ehhez kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezet el a környezettel való pozitív viszony kialakítására, és oda, hogy a gyermekek később egyértelműen és semmi mással össze nem tévesztett fogalomkánt értsék meg, mi a hazaszeretet és mi a magyarságtudat. Programunk összeállításánál arra törekedtünk, hogy olyan rendszeres tevékenységeink legyenek, melyek a szokások alakítását segítik elő, alkalmakhoz kötődnek, és ezek az élményszerűségét erősítik.

     

    Célja

    • A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása.
    • Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése a világunk iránt, amely kedvező alapja lehet a környezetbarát életmódnak.
    • Környezetbarát intézmény megteremtése.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • A természeti és társadalmi környezet megismertetése a következő témákban: család, testünk, közlekedés, évszakok, növények, állatok, napszakok.
    • A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, illetve a meglévők mélyítése, rendezése.
    • A gyermek spontán érdeklődésére építve, keltse fel kíváncsiságát, megismerési vágyát.
    • Ismertesse a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, az érzelmi és erkölcs viszonyokat.
    • Közvetítse az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat.
    • Tegye lehetővé, hogy a gyermek maga fedezhesse fel a világot.
    • Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyelhessen és tapasztalhasson meg a gyermek.
    • A természet, a környezet megszerettetése, a pozitív érzelmi viszony kialakítása.
    • Értelmi képességek kialakítása.
    • Verbális fejlesztés.
    • Komplexitás egyéb esztétikai tevékenységekkel.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

    • Plakátok, locsoló, kerti szerszámok, nagyítók, földgömb, gyermeklexikonok…

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

    • Tisztában van saját és szülei, testvérei adataival: lakáscím, név, foglalkozás.
    • A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően sorolja fel.
    • Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellegzetességeiket, sorrendjüket.
    • Felismeri a napszakokat: reggel, dél, este.
    • Ismeri a növény szót, önállóan gyakorolja a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit.
    • Az általa ismert állatokat csoportosítja külső jellegzetességeik, hasznuk és élőhelyük szerint.
    • Felismeri környezete tárgyait, azokon a színeket.
    • Alakul ítélőképessége.

     

    5.6.2. A környezet mennyiségi és formai összefüggései

     

    Célja

    • A világ formai, mennyiségi, téri viszonyainak felfedezése.
    • Mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélet alakulása.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok – okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.
    • Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, valamint a logikus gondolkodás megalapozása.
    • A gyermekek érdekes problémahelyzetekkel való aktivizálása a logikus gondolkodásra.
    • A matematikai kifejezések tudatos alkalmazásával a gyermekek passzív és aktív szókincsének bővítése.
    • A gyermekek belső késztetésének kihasználása a feladatok megoldásánál.
    • Biztosítsa, hogy a gyermek saját logikája szerint gondolkodhasson.
    • Nyújtson segítséget több variáció megtalálásában.                                                      
    • Fejlessze a gyermekek problémafelismerő és megoldó készségét.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök

    • Logikai készlet, mérőrúd készlet, számoló figurák, mértani formák, dobókocka, kis tükör, dominó, társasjátékok

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

    • Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolatait kifejezi.
    • Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban használt összehasonlító fogalmakat.
    • Képes különböző szempontok szerinti válogatásra.
    • Részt tud venni mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben.
    • Elő tud állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.
    • El tud mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is kapcsolatos történeteket.
    • Tárgyakat tud számlálni 10-ig.
    • Építései, síkbeli alkotásai során azonosítani tud különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.
    • Másolással képes megépíteni a mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.
    • Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni.
    • Tapasztalatokat és élményeket szerez a tükörrel való tevékenysége során.
    • A térben való tájékozódásban képes megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat és állásokat.
    • Érti és követni tudja az irányokat, illetve a helyeket kifejező névutókat.

     

    5.7. Munka jellegű tevékenységek

     

    Célja

    Bizonyosságot szereztetni a gyermekkel arról, hogy mit tud, mire képes, mit gyakoroljon, kihez forduljon segítségért, ki az, akivel együttműködni képes. Létrehozni a feladatok megosztásával az együttmunkálkodás örömét, mely az alkotó életforma része.

     

    A munka a személyiség fejlesztés tevékenységi formája és eszköze. A gyermek az önmagára vonatkozó (önkiszolgáló) tevékenységek során eljut a társakért, a csoport érdekében végzett munkáig. A gyermeki munka mozgatórugója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A pedagógussal kialakult érzelmi kapcsolat ösztönzi őket a munkajellegű tevékenység céltudatos elvégzésére, és játéknak éli meg, még akkor is, ha az konkrét feladatra irányul, és a felnőtt fogalmai szerint munkát végez.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • Megfelelő hely, idő, nyugodt légkör biztosítása az egyes tevékenységekhez.
    • A gyermek méretéhez igazított eszközök biztosítása.
    • Az eszközök használatának bemutatása, gyakoroltatása.
    • A munkamozzanatok legcélszerűbb fogásainak, azok sorrendjének megtanítása.
    • Differenciált fejlesztés, a munkakészségek és szokások alakítása az életkor és egyéni fejlettség figyelembe vételével.
    • Az egyéni fejlettségnek megfelelő ellenőrzés, értékelés, segítségnyújtás.
    • Az állandóság, aktivitás, folyamatosság biztosítása.
    • Az önállóság fejlesztése.
    • Az önbizalom, a kitartás, a felelősségérzet fejlesztése.
    • A gyermekek önértékelésének, igényszintjének emelése.
    • Az együttműködés formáinak megismertetése.
    • A gyermek szociális magatartásának, társas kapcsolatainak fejlesztése.
    • A szülők figyelmének felhívása a gyermeki munka szükségességére, a türelem, az érdeklődés, a segítés fontosságára.

     

    Feladatok a különböző területeken

     

    Önkiszolgáló munka

    • A testápolás, öltözködés, étkezés során biztosítsa az életkornak és fejlettségnek megfelelő önállóságot.
    • Ismertesse meg a gyermekeket az önkiszolgáláshoz szükséges eszközök használatával.
    • Tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére.

     

    Közösségért végzett munka

    • A naposi - felelősi rendszer fokozatos bevezetése egyéni képességeknek megfelelően.
    • A feladatok mozzanatainak sorrendjének bemutatása, gyakoroltatása.

     

    Alkalomszerű munkák

    • Életkorhoz, a gyerekek erejéhez mért, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő munkalehetőségek teremtése. (díszítés, javítás, üzenetek átadása, ünnepi készülődés, teremrendezés)

     

    Állat-, és növénygondozás 

    • Kert gondozása (locsolás, levélgyűjtés, gereblyézés)
    • A természetvédelem fontosságának hangsúlyozása.
    • A gyermekek aktivitásának, érdeklődésének kiaknázása.

     

    A nevelőmunkát segítő eszközök:

    • kerti gyermekszerszámok (ásó, gereblye, kapa), locsolókanna, seprű, lapát…

     

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

    • Természetes módon, önállóan látja el az önmagával összefüggő feladatokat. (testápolás, öltözés, étkezés)
    • Az alkalomszerűen adódó, egyéni megbízásokat önállóan teljesíti.
    • A feladatok végzése során kitartó.
    • Szívesen vesz részt a növény-, és állatgondozásban.
    • Figyelemmel kíséri a környezetéhez tartozó növényeket és állatokat, a természeti változásokat.
    • Segít a környezet rendben tartásában, észreveszi, ha bármely területen segíteni kell, felajánlja segítségét.
    • A közösségért végzett tevékenységeket (naposi munka, felelősi munka) szívesen elvállalja.
    • A rá bízott munkát felelősséggel, kitartással, megfelelő önbizalommal, önállóan elvégzi.

     

    5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

     

    Célja

    Folyamatos tapasztalatszerzés biztosításával ismeretek elsajátíttatása, készségek, jártasságok, kompetenciák kialakítása a különféle tevékenységeken keresztül.

     

    A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés, kreativitásának erősítése, a cselekvéses tanulás.

    Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás  feltételeit.

    A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    • Az óvodai nevelés elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.
    • Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes ismereteire.
    • A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
    • Kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki tapasztalatokat.
    • Új élményeket, ismereteket nyújt.
    • Az egyéni és életkori fejlődési ütemét figyelembe véve juttatja magasabb szintre a gyermekeket.
    • Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, hagyományokra. Figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait, egymásra való hatását.
    • A családdal való együttnevelés során figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek a gyermekek.
    • Az óvodai tanulás során épít a gyermek cselekvő aktivitására.
    • Biztosítja a gyermek sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségeit.
    • Tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét.
    • Saját ismereteit tudatosan bővíti.
    • Tudatosan fejleszti a gyermek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés figyelem, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, probléma megoldás.
    • Az egyéni lemaradásokat tudatosan korrigálja az egyéni fejlesztések során.
    • Figyelemmel kíséri a kiemelkedő képességű gyermekeket és biztosítja számukra tehetségük kibontakozását.
    • Tudatosan alkalmazza az egyéni bánásmód elvét.
    • Alkalmazza a pozitív megerősítést.
    • A kötött foglalkozások során figyelembe veszi a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés alapelvét.
    • Minden korosztályban lehetőséget biztosít a kötetlenségre, játékosságra.
    • Megteremteni a gyermekek számára a rugalmas beiskolázás – fejlettség szerinti iskolakezdés lehetőségeit.

     

    Az óvodai tanulás szélesen értelmezett, az egész nevelés folyamatát átható tevékenység.

     

    Kiindulási pontjaink

     

    Maga a gyermek. Cselekedeteit érzelmei vezérlik, de képes együttműködésre, alkotásra, belsőfegyelem megtartására, ha érdeklődésére, egyéni képességeire alapozunk, ha tiszteljük őt. Az igazi nevelő erő az óvodapedagógus személyisége, aki szeretetteljes, türelmes magatartásával képes a „másság” elfogadására. Ösztönző, segítő, együttműködő, bizalmat keltő, céltudatos programja, a gyermekek képességeit önmagához képest a legmagasabb szintre juttatja. Jó humorérzékkel rendelkezik, képes az önkontrollra, önfejlesztésre. Modell a gyermekek számára. A nyugodt tanulás feltételeinek fontos tényezője: az óvoda.

    A jól átgondolt szokásrendszer, a célszerű berendezett csoportszoba, a változatos és folyamatos tevékenységek biztosítása.

    Alapelveink közé soroljuk: a gyermekek személyiségének ismeretét, az egészséges alapokra épülő differenciálást, az egyéni képességekhez kötődő fejlesztést, komplex módszerek alkalmazását, integrációt a területek között, a játék és a tanulás állandó kölcsönhatását

     

    A gyermekek tevékenységeik során megszámlálhatatlan ismeretre, tapasztalatra, élményre tesznek szert. Éppen ezért a gyakorlati cselekvések egyben tanulást is jelentenek, és mindaz, ami a gyermekkorban egész nap történik, ennek a szervezeti kerete, formája. A tanulás feltétele a gyermek kötetlen tevékenykedése közbeni, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás,felfedezés, kreativitás erősítése.

    Mivel a gyermek fő tapasztalati forrása a játék, meg kell teremteni a játékba integrált tanulás feltételeit.

    A tevékenységekben megvalósuló tanulás közben a gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból – iskolássá érik.

     

    Az óvodai tanulás specifikumai


     

    A gyermekek részére a tanulási folyamat önkéntes, de ez az önkéntesség a tevékenységekben való bekapcsolódásnál érvényesülhet igazán. Előbb - utóbb el kell érni, hogy a gyermekek a megkezdett feladatot befejezzék, váljék szokássá, hogy nem torpannak meg az első akadálynál. Az önkéntesség nem jelenti az állandó távolmaradás elfogadását. A kezünkben számtalan eszköz van, mellyel elérhető, hogy a gyermekek örömmel vegyenek részt az együttes tevékenységben.

     

    Az egyéni képességek figyelembe vétele, valamint a meglévő ismeretekre alapozás elsődleges.

    A gyermekek, ha elfáradnak, abbahagyhatják a cselekvéssort, ha tévednek, joguk van módosítani, ha nem tudnak teljesíteni, lejjebb kell lépni a nehézségi fokban. Fontos a differenciált, önmagához mért értékelés. Törekszünk az egészséges önkorrekció kialakítására.

    A gyermeki kíváncsiságra építünk, a gyermekek kérdezhetnek, kitalálhatnak, felfedezhetnek, próbálkozhatnak, miközben szinte észrevétlenül képesek lesznek az együttműködésre, toleranciára, az egyeztető - megegyező kompromisszumokra, önérvényesítésre, társakhoz való alkalmazkodásra.

    A gyermek cselekvő aktivitása képessé teszi őket arra, hogy önmaguk becsült lehetőségei alapján vállalkozzanak. Növekszik kitartásuk, feladattudatuk, önállóságuk, szándékos figyelmük. Képesek lesznek a kudarcok elismerésére, erőkifejtésre.

    Az óvodai tanulás, fejlesztést is jelent. Nem erőszakos tanítást, hanem az egyes gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel, módszerekkel történő támasznyújtást. E fejlesztés lehet korrekciós, illetve prevenciós jellegű.

     

    A KORREKCIÓ (viselkedés, teljesítménybeli) lemaradás magasabb szintre való hozatalát jelenti. A korrekcióhoz pontosan ismerni kell a gyermek személyiségét, tudni kell a lemaradás területét.


     

    A PREVENCIÓ a felmerülő lehetséges problémák megelőzését szolgálja. Ezt az érzékelés, észlelés, valamint mozgásfejlesztés által végezzük.

     

    Óvodában előforduló tanulási, magatartási zavarok lehetnek:

    • értelmi képességek zavara,
    • diszlexiára utaló jelek,
    • hiperaktivitás,
    • szorongó viselkedés,
    • agresszió,
    • szociális éretlenség.

     

    Intézményünk közössége a tehetséges gyermekek kibontakoztatására, a magatartási zavarok

    csökkentésére, személyre szóló tervet  készít.

     

     Az egyes helyeken történő  vegyes korosztályú csoport kialakítása is hordoz sajátos jegyeket, melyek visszatükröződnek a nevelés - tanulás folyamatában. Az egyébként is jelenlévő jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek itt még feltűnőbbek. Ezért még inkább figyelembe kell vennünk az egyéni jellemzők mérlegelését a differenciált személyiségfejlesztést.

    A tevékenykedésben megosztott figyelemmel kell kísérni az iskolába készülő gyermekek magatartását, így szükséges ésszerű korlátokat állítani a gyermekek érdekében. Ezek szolgálják a közös munkát, segítik az eredményességet. A hatékony munka érdekében szilárd szokás rendszert kell kialakítani. Minden szeptemberben szükséges a "státuszok" tudatos átrendezése, a gyermekekben tudatosodjon a többféle követelmény miértje. A felnőtt modellt mutató személyén túl, a csoport "érettebb" magja a tanulásban is húzóerőt jelent.


    Az iskolai élet megkezdésének támogatása

     

    Az óvoda a nevelés folyamatában megcélozza a tanulás alapkészségeinek megalapozását a szociális, az értelmi, a verbális és testi képességek területén.

    Az óvodapedagógusok az iskolára való alkalmasság tétel folyamatában érvényesítik az alábbiakat:

    • A feladat folyamat jellegű, a gyermekek óvodai fogadásával veszi kezdetét.
    • A feladatok megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészíti a következő életszakaszt.
    • A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megszervezésre a fejlesztés.
    • Az érés és tanulás együtt alkotják a fejlődést.
    • A célirányos fejlesztés a gyermekek érési folyamatainak, pszichikus fejlődési

                  jellemzőinek figyelembe vételével történik.

    • A fejlesztés során prioritást élvez a gyermekek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása, a mozgás elsődlegessége.
    • Az óvodapedagógusok feladatai az átmenet megkönnyítése érdekében, az iskola alapdokumentumainak, elvárásainak megismerése.
    • Szakmai együttműködés a tanítókkal.
    • Tanítók fogadása az óvoda személyiség – képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében.
    • Kölcsönös hospitálások.
    • A gyermekek iskolai látogatásának megszervezése.
    • Információ, segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasság kritériumairól.
    • Folyamatos tájékoztatás, konzultálás a gyermek fejlettségi állapotáról.

     

    A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

    • Észlelése egyre pontosabb, valóságosabb.
    • Képes figyelem összpontosításra (10-15 perc).
    • Képzeleti működése a valósághoz közelít.
    • Emlékezetét a reproduktivitás jellemzi.
    • A cselekvő gondolkodástól eljut az alakuló fogalmi gondolkodásig.

     

    6. Az óvodai élet megszervezése

     

    6.1. Napirend (nyitva tartástól függő, az óvoda és telephelyeinek nyitva tartását az éves Munkaterv tartalmazza)

     

    730

    –

    900

    Gyülekezés, a gyerekek fogadása, kötetlen játék, tisztálkodás, reggeli

    900

    –

    945

    Foglalkozás, kezdeményezés

    945

    –

    1000

    Tízórai

    1000

    –

    1045

    Második foglalkozás, kezdeményezés

    1045

    –

    1145

    Öltözködés, Udvari játék

    1145

    –

    1230

    Tisztálkodás, terítés, ebéd

    1230

    –

    1300

    Tisztálkodás, fogmosás, készülődés a lefekvéshez, mese

    1300

    –

    1500

    Pihenés, alvás

    1500

    –

    1700

    Uzsonna, szabad játék

     

     

     

     

    Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.

     

     

    6.2. Hetirend

     

     

     

    HÉTFŐ: külső világ tevékeny megismerése /környezetismeret,matematika/

    KEDD: vizuális nevelés

    SZERDA: testnevelés

    CSÜTÖRTÖK: ének - zene

    PÉNTEK: irodalmi nevelés

    / Mindennapi életünk része a mese-vers és a mindennapos testnevelés/

     

     

     

     

     

     
           

    6.3. Csoportszervezés

     

    Az intézmény több heterogén csoporttal működik.  Az óvoda és telephelyei teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus jelenléte biztosított.

     

     6.4. Dokumentációk

     

    Az óvodapedagógusok által használt dokumentumokat és vezetésük szabályait az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

    Az óvoda által használt nyomtatvány

    a) a felvételi előjegyzési napló,

    b) a felvételi és mulasztási napló,

    c) az óvodai csoportnapló,

    d) az óvodai törzskönyv,

    e)  a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

     

     

     

     

     

    A gyermekekkel kapcsolatos dokumentumok

     

    A tervezés szempontjai:

     

    A tanulási munkaformákat az óvodapedagógus választja meg, melyhez figyelembe veszi:

    • az aktuális témakört,
    • a csoport összetételét,
    • a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét.

     

    Óvodánkban és telephelyein tudatos, tervszerű munka folyik, aminek feltétele a tervezés. Ennek alapja a pedagógiai programban meghatározott nevelési elvek egyeztetése a csoportban dolgozók között.

    A gyermekekkel kapcsolatos nevelői munka tervezése a csoportnaplóban történik.

     

    Tartalma:

    • a gyermekek névsora,
    • születésnapok,
    • gyermekvédelmi adatok,
    • statisztikai adatok,
    • a gyermekekkel kapcsolatos legfontosabb adatok,
    • szülői értekezlet tervezése,
    • részvétel a szülői értekezleteken,
    • fogadó órák tervezése,
    • a szülők bevonásának lehetőségei,
    • napirend,
    • heti rend,
    • az óvoda által szervezett programok,
    • óvodán kívül szervezett programok,
    • elfogadási időszakra vonatkozó tervek, tapasztalatok,
    • egyéb szolgáltatást igénybe vesz,
    • nevelési lehetőségek, tapasztalatok,
    • szokások, szabályok a csoportban,
    • egyéni fejlesztési lap,
    • projekt tervek, séták, kirándulások terve,
    • ellenőrzések a csoportban,
    • a baleset megelőzés szabályait az SZMSZ 10. melléklete tartalmazza
    •  a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,

     

    A nevelési terv (szokás - szabályrendszert) alapjait közösen készítjük el, a csoportba járó gyermekekre vonatkozó eltéréseket hozzáírják az óvodapedagógusok.

     

    A gyermekek fejlődésének diagnosztizálása, a fejlődésének figyelemmel kísérése, nyomon követése erre a célra kialakított „Fejlődési napló”történik.

    Az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről - értelmi; beszéd; látás; mozgásfejlődés -évente kétszer, majd javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztési feladatokról a szülőknek; társ szakembereknek; intézmény vezetőjének.

    A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. Tartalmazza a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének mutatóit.

     

    Egyéb gyermekekkel kapcsolatos dokumentumaink:

    • Felvételi és mulasztási napló,
    • Óvodai előjegyzési napló

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    7. Az iskolakészültség kialakulásának folyamata

     

    „Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három – négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.”

    A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

    Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés.

    Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára.

    Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését.

    Évente kétszer tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról, a gyermekek teljes személyiség struktúráját érintően.

    A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.

     

    8. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége

     

    A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. Az NKt. kimondja a gyermekek mindenekfelett álló érdekének figyelembe vételét.

     

    Célja

    • Gyermeki jogok tiszteletben tartása és tartatása.
    • Esélyegyenlőség biztosítása.
    • Általános és korai prevenció, segítségnyújtás.
    • Mindazon körülmények feltárása, amelyek a gyermekek fejlődését elősegítik.
    • Jelzőrendszer működtetése, együttműködés a különböző szakemberekkel, családokkal.

     

    Elveink:

    • Mindenekelőtt a család tiszteletben tartása.
    • A családi nevelés erősítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébren tartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak.
    • A titoktartási kötelezettség messzemenő érvényesítése.
    • Óvodánkban és telephelyein a megelőzés kap kiemelt szerepet, mivel a gyermekek között nincs hátrányos helyzetű és veszélyeztetett.

    Általános feladatok

    • A gyermekek érdekeinek képviselete minden esetben.
    • Az óvodai kereteknek megfelelően segítségadás a hátrányok csökkentéséhez, valamint ezek kompenzálása lehetőségeink szerint a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között.
    • A gyermekek személyiségfejlődését segítő helyi szokások, normák elfogadtatása a családi nevelés mellett.
    • A szülők segítése, hogy a törvényben előírt jogaiknak és kötelességeiknek eleget tehessenek.
    • Óvodánkban és telephelyein a megelőzés kap kiemelt szerepet, mivel a gyermekek között jelenleg nincs veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

     

    8.1. Az óvodavezető feladatai

    • Az óvodapedagógus gyermekvédelmi munkájának összehangolása.
    • A gyermekvédelemre vonatkozó törvények folyamatos nyomon követése és beépítése a gyermekvédelmi munka rendszerébe.
    • Kötelező jelzőrendszer működtetése.
    • Gyermekvédelmi felelős megbízása.
    • A gyermekvédelmi szempontból –szükség szerint- együttműködni a Gyámügyi Hivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval és a gyermekorvossal az egyéni elbírálást igénylő esetekben döntést hozni a további teendőkről.
    • Az 3. életévét betöltött gyermek indokolatlan és igazolatlan hiányzását figyelemmel kísérjük, az érvényben lévő szabályzóknak megfelelően - jelzőrendszeri kötelezettségünknél fogva - megtesszük a megfelelő intézkedéseket a szülő, a gyermekjóléti központ, a jegyző, illetve a gyámhatóság felé.

    /Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, egy nevelési évben az óvoda vezetője, - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti

    - a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot,

    Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot./

     

    Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.

     

    8.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai

    Óvodánkban gyermekvédelmi felelős működik, akit az óvodavezető bíz meg.

     

    Feladatai:

    • a gyermekvédelmi munkaterv összeállítása,
    • a szülők tájékoztatása munkájáról, elérhetőségéről,
    • rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, arról

                  tájékoztatja a szülőket, kollégákat,

    • összehangolja az óvodai gyermekvédelmi munkát,
    • szükség esetén részt vesz a fogadóórán.

     

    8.3. Az óvodapedagógus feladatai

    • Bizalomteljes kapcsolat kialakítása, együttműködés a szülőkkel, szükség esetén a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel.
    • Szükség szerint szülői fórum szervezése, igény szerinti tanácsadás.
    • A tartósan hiányzók figyelemmel kísérése, a szülő figyelmének felhívása a törvény előírásaira.
    • Tehetséggondozás, szükség esetén felzárkóztatás differenciált fejlesztéssel, egyéni bánásmód alkalmazásával.

    Módszerek                                             

    • Pedagógiai módszerek, megfigyelés, beszélgetés, értelmi megnyerés és elfogadás, szülőkkel való együttműködés, ha ez már nem elég a probléma megoldásához, az illetékes szerv bevonása.

     

    8.4. A szociálisan hátrányok enyhítését segítő felzárkóztató tevékenységek

     

    • Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésre törekszik.
    • Az óvodánkba jelentkező átlagos életszínvonalon és esetlegesen azon felül élő családok gyermekeit fogadja. Bármelyik hozzánk járó kisgyermek családszerkezetében, életkörülményeiben beállhat a hirtelen változás, melyre nevelőtestületünk tagjainak előre fel kell készülnie.
    • A szociális prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testi - lelki fejlődésének alapos ismerete.
    • Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anya - gyermek, család - gyermek kapcsolatról, a gyermekek élettörténetéről.

     

    Az óvodapedagógus feladatai:

    • az átmeneti, esetleg tartós megváltozott élethelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába,
    • konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel,
    • a körülmények változását átélő kisgyermek csoportbeli tevékenységének megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése,
    • egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekkel,
    • a csoportbeli beilleszkedésének kiemelt segítése,
    • az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok megismertetése,
    • fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel,
    • változatos egyéni tevékenység biztosítása,
    • a csoportszoba - udvar, eszköz és játéktárának még mélyebb személyiségformáló segítő hatásának kiaknázása,
    • baráti kapcsolatok mélyítése,
    • kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés, ha szükséges.

     

    9. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

     

    • Az óvodai nevelés a kisgyermek egész életpályáját alapozza meg;
    • az óvodai nevelés nem zárt rendszer, igényli a szülők, a fenntartó, más intézmények és szervezetek bekapcsolódását, partnerségét;
    • az óvodai nevelés hozzájárul a helyi társadalomépítéshez, annak problémáit mérsékli és erősségeit hasznosítja;
    • az óvodai nevelésben korszerű tudással rendelkező, nyitott és újító szemléletű óvodapedagógusok vesznek részt.
    • A megújulási folyamat egyszerre érinti a nevelés szemléletét, tartalmát, humán- és infrastrukturális feltételeit. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a teljes folyamatot átható törekvés.

     

    E törekvés egyszerre indokolt:

    • településünk gazdasági és társadalmi helyzete okán,
    • az Nkt. és egyéb jogszabályok rendelkezései szempontjából,
    • a hazai és európai támogatási rendszerek céljainak megpályázhatósága szempontjából.

     

    Pedagógusaink a hozzánk járó gyermekek esélyegyenlőségét a következő képen értelmezik:

     

    • A gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, az intézménybe történő belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként szervezendő intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt kiemelten kezelendő.
    • Az intézményben gyermekeink biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjenek, óvodai életrendjét, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsuk ki.
    • Gyermekeink képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek.
    • Az emberi méltósághoz való jog biztosítását, kizárólag óvodai pedagógiai eszköztárunk alkalmazásával teremtjük meg. Óvodai életünk megszervezésekor szükségtelen korlátozó intézkedéseket nem hozunk.
    • A személyiség szabad kibontakoztatásának joga alapján minden hozzánk járó gyermek az óvoda által nyújtott szolgáltatásokban szabadon részt vehet.
    • A családi élethez és magánélethez való jog érvényesülését a gyermek családi kapcsolatainak tiszteletben tartásával biztosítjuk.
    • A tájékozódás jogának szülői gyakorlása érdekében hozzáférhető, nyilvános helyen tároljuk az óvoda alapdokumentumait.
    • A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jogosultságot az óvodai egészség szűrések, orvosi, - védőnői alapvizsgálatok megszervezésével biztosítjuk.
    • Óvodai nevelésünk során kitüntetett figyelemmel kísérjük a képesség kibontakoztató foglalkozások megszervezését, az egyenlő bánásmód elvét.
    • Az intézményünkbe beiratkozó, hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek nevelésekor biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

     

     

    10. Az óvoda kapcsolatrendszere

     

    10.1 .  A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai

     

    Az óvodai nevelés a családdal való együttműködés során erősítse a család nevelői hatásait, illetve szükség esetén nyújtson segítséget a szülőknek a felmerülő gondok, problémák megoldásához.

     

    Célja

    • A család és az óvoda személyiségfejlesztő hatásának összehangolása.
    • Egy olyan emberi kapcsolatrendszer létrehozása, amelyből merít a gyerek, a család és a nevelő testület.
    • Segítség és támasznyújtás a szülőnek gyermeke fejlesztéséhez.
    • A gyermek fejlődésének nyomon követése a szülők és pedagógus részéről egyaránt.
    • A család és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása.
    • Előítéletektől mentes közeledés egymáshoz.

     

    Együttműködésünk alapelvei

    • az egyenrangú nevelőtársi viszony,
    • kölcsönös alkalmazkodás, tájékoztatás,
    • bizalmi elv, őszinte légkör,
    • partnerkapcsolat,
    • másság tiszteletben tartása, elfogadása,
    • a program hiteles és meggyőző ismertetése,
    • egyenletes kapcsolattartás,
    • pedagógiai etika, titoktartási kötelezettség.

     

    Az óvodapedagógus feladatai

    Általános

    • Az együttműködés feltételeinek megteremtése, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeinek keresése.
    • A szülők tájékoztatása a gyermeküket érintő kérdésekben, és gyermekük fejlődésével kapcsolatban.
    • A szülők tájékoztatása az őket érintő időpontokról, eseményekről 1 héttel hamarabb, a faliújságon.
    • Szülői jogok tiszteletben tartása.

     


    Speciális

    • Nyílt napok szervezése az érdeklődő szülők számára:

    -       Az Intézmény a szülők részére mindig nyitott.

    -       Ismerje a szülő az óvoda nevelési törekvéseit.

     

    • Szülői értekezletek összehívása, a csoportot érintő kérdések megbeszélésére, közben jegyzőkönyv készítése.

    -       Az új szülők az első szülői értekezleten tájékozódhatnak a pedagógiai programunkról. A teljes programhoz a hozzáférhetőséget folyamatosan biztosítjuk.

    -       Az évnyitó csoport-szülői értekezleten a nevelési célok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap a bölcsőde-óvoda családdal együttnevelő hagyományainak bemutatása.

    -       Igény szerint speciális témájú szülői értekezleteket is lehet szervezni, logopédus, tanító, orvos meghívásával.

     

    • Szükség szerint egyéni fogadóórák szervezése.
    • Aktív, napi kapcsolat fenntartása a családokkal.
    • A szülők tájékoztatása az őket érintő időpontokról, eseményekről 1 héttel hamarabb, a faliújságon. Egyéb közösségi felületeken is állandó a kapcsolattartás.

     

    10.2. Az intézmény egyéb kapcsolatai

     

    Óvodánk és telephelyei kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (családi bölcsőde), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, közművelődési intézmények...) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében, fejlődésében és fejlesztésében.

     

    A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.

     

    Családi bölcsőde - óvoda kapcsolata

     

    Óvodánk fenntartója több családi bölcsődét is működtet.

     

    Céljaink:

    l    Hozzájárulni ahhoz, hogy minden gyermek örömmel induljon óvodába.

    l     Az épületben működő családi bölcsődéinket látogató gyermekek az óvodába indulást tehessék meg a számukra már ismert, biztonságot adó környezetben, valamint szülői igény esetén, az óvodapedagógussal egyeztetve, az óvodás kor elérésével kerülhessenek át az óvodai csoportba.

     

    Alapelvünk:

    l    A családi bölcsődéből az óvodába történő átmenet zavartalanságát megkönnyíti, hogy a fenntartó családi bölcsődével és óvodával és annak telephelyeivel rendelkezik, és biztosítja, hogy igény esetén már ismert helyen kezdje meg óvodás életét a kisgyermek. Mindez a gyermek zavartalan óvodai közösségbe illeszkedését, és a fejlesztés folyamatosságát szolgálja.

    l    A kölcsönös nyitottság és bizalom érvényelsülése a családi bölcsődék és intézményünk között, egymás munkájának megismerése és elismerése, mintaértékűvé válik a gyermekek és szülők számára is.

     

     

     

    Amit teszünk:

    l    Az év folyamán a családi bölcsődébe járó gyerekeket meghívjuk egy-egy óvodai programra.

    l    Közös programokat is szervezünk (pl.: Mikulás ünnepség), melyekre az Aranyló Napraforgó Alapítvány óvodájának és telephelyének és a családi bölcsődéinek munkatársai közösen készülnek fel.

    l    Tavasszal a leendő óvodások látogatást tesznek intézményünkben.

    l     A családi bölcsődékben dolgozó munkatársak szóbeli tájékoztatást adnak a gyermekekkel kapcsolatos eddigi tapasztalataikról, viselkedésükről az óvodapedagógusoknak.

    l    Az átmenet zökkenőmentessége érdekében olyan kapcsolatot építünk ki a családi bölcsődékkel, melynek során megismerhetjük, segíthetjük egymás nevelő munkáját (látogatások, közös továbbképzések, nevelési értekezletek, ünnepségek).

     

    Iskola-óvoda kapcsolata

     

    Céljaink:

    l    Az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalanságának biztosítása.

    l    Kölcsönös nyitottság érvényesülése az óvoda és iskola intézményei között.

    l    Egymás munkájának alapos megismerése.

    l    Kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás nevelőmunkája iránt.

    l    Minden gyermek örömmel induljon iskolába.


    Alapelvünk:

    Az iskolákkal való kapcsolatépítés és – fenntartás terén nyitottak és kezdeményezőek vagyunk.

    Amit teszünk:

    • · Lehetőséget biztosítunk az alsós tanítóknak, hogy megismerkedjenek nevelőmunkákkal. Tájékoztatjuk őket az egyes gyermekek fejlettségi szintjéről, azokról a módszerekről, amelyekkel az adott gyermek a legkönnyebben fejleszthető.
    • · A nagycsoportos korú gyerekekkel látogatást teszünk egy iskolába, ahol bepillantunk az iskolai élet mindennapjaiba.
    • · Egy iskolai osztállyal tartós kapcsolatot alakítunk (pl. közös játék délután szervezése formájában).
    • · Figyelemmel kísérjük a tőlünk iskolába kerülő gyermek beilleszkedésének folyamatát.

     

    Művelődési intézmények

     

    Céljaink:

    l     Megismertetni a gyermekekkel a városok azon művelődési intézményeit, melyekben életkoruknak megfelelő programokkal találkozhatnak.

     

     

    Alapelvünk:

    l  A gyermekek magabiztosságát fokozza, ha minél jobban megismeri környezetét, s a környezet által kínált lehetőségeket. A művelődési intézmények gyermekekkel való korai megismertetése a szabadidő hasznos eltöltésének formálását, a művelődési lehetőségek sokféleségének megismerését szolgálja.

     

    Amit teszünk:

    l    Kapcsolatot veszünk fel a gyermekkönyvtárral, melyet rendszeresen látogatunk.

    l    A helyi múzeumok gyermekek számára kínált programjait látogatjuk.

    l    A helyi művelődési házzal felvesszük a kapcsolatot, és gyermekek számára kínált programjaikból válogatunk.

     

    Egészségügyi intézmények

     

    Az Egészségügyi szakszolgálat közreműködésével, gyermekorvossal és a területileg illetékes védőnővel vesszük fel a kapcsolatot. Az óvodavezető egyezteti az időpontokat a gyermekorvossal.

    Meghívott Fogorvos rendszeresen felvilágosító előadást tart a helyes fogmosás fortélyairól. Megszervezzük a gyermekek fogászati szűrését. Az esetleges kezelésekre a szülők viszik a gyermekeket.

    A védőnővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Évente kétszer, illetve kérésre egészségügyi szűrést végez.

    Az ÁNTSZ ellenőrzései alkalomszerűek, váratlanok. Szükség esetén, telefonon kérünk tőlük segítséget, tanácsot.

     

    Szociális intézmények

     

    Intézményünk preventív gyermekvédelmi feladata a figyelő rendszer működtetése és indokolt esetben a jelentési kötelezettség betartása.

    Társ intézmény: Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

     

    Nevelési tanácsadó

     

    A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk.

    A Nevelési Tanácsadó feladata:

    - A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése.

    - A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógusok és a szülők bevonásával.

    • Az intézmény megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága és fejlettsége azt szükségessé teszi.

     

    Fenntartóval való kapcsolat

     

    Fenntartónkkal, az Aranyló Napraforgó Alapítvánnyal folyamatos és mindennapi kapcsolatot tartunk. Intézményünk programjában a fenntartó által megfogalmazott és az óvoda munkaközössége által lényegesnek tartott és elfogadott alapelvek és értékek jelentek meg.

    A fenntartó biztosítja az intézmény működésének feltételeit, kinevezi az óvodavezetőt, munkáltatói jogokat gyakorol felette.  Az intézmény beszámol a fenntartónak tevékenységéről. A fenntartó és az intézmény folyamatos együttműködéssel formálja, fejleszti egymást, meghagyva az óvoda és telephelyei önállóságát.

    11. Felhasznált irodalom

     

    Az óvodai Pedagógiai Program jogszabályi háttere:

     

    - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

     

    A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.) Korm.rendelete

     

    - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet

     

    - A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.( VIII.31.) EMMI rendelet

     

    - Az emberi erőforrások minisztere 34/2019. (XII. 30.) EMMI rendelete a közneveléssel összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

     

    - 20/2019. (VIII. 30.) EMMI rendelet

    - 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet

    - 14/2020. (IV. 16.) EMMI rendelet

    - 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

     

    - 1997. évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

     

    - A mindenkori költségvetési törvény

     

    Az óvodai Pedagógiai Program szakmai háttere:

     

    Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

                                    Fabula BT. Miskolc, 2001

     

    Perlai Rezsőné: Tanulásról óvodapedagógusoknak

                                  Comenius Bt. Pécs, 2000.

     

    Dr. Füle Sándor: A helyi nevelési programok kidolgozása

        OKKER Oktatási Iroda Budapest

     

    Villányi Jutka: Lépni kell a változásokkal, de nem mindegy, hogy mikor és hogyan.

                                Kisgyermek folyóirat 2012. VI. évfolyam 4 -5 szám

     

     

     

     

     

     

     

     

    12. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának rendje

     

    A Pedagógiai Program hatálya

    • Területi hatálya:Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és Meggyeskert Óvoda telephely

    Az óvoda székhely címe: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

    A telephely címe: 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 31.

    l  Személyi hatálya:

    Az óvoda valamennyi dolgozójára, valamint a szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki (gyermek, szülő, nagyszülő..).

    • Időbeli hatálya: A napi nyitva tartás ideje alatt, a legközelebbi felülvizsgálat idejéig.

     

    Érvényességének ideje: 2021. szeptember 1-től, visszavonásig.

    A Pedagógiai Program felülvizsgálatára 5 évenként kerül sor, vagy rendkívüli esetben kerül sor.

     

    Érvényességi, módosítási feltételek:

    A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, mivel többlet költségek felszabadításával jár a megvalósíthatósága.

     

    Módosítására – rendkívüli időpontban – akkor van szükség, ha törvényi változás következik be.

     

    Módosítása az alábbi indokok alapján lehetséges:

    • telephelybővítés, összevonás, leépítés
    • szervezeti átalakítás
    • nevelőtestület kezdeményezése
    • a szülők többségének módosító javaslata
    • jogi szabályzók változása

     

    A módosítás előterjesztésének feltétele:

    • Az óvodavezető tájékoztatja a fenntartót a módosítás okairól.
      • Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.
      • Koherencia vizsgálat a jogi szabályzókkal.

     

    Nyilvánosságra hozatal:

    Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és telephelye Pedagógiai Programja nyilvános.

    Az új szülők az első szülői értekezleten kapnak részletes tájékoztatást (előzetes tájékoztatás az intézmény honlapján) a Pedagógiai Programunkról.

     

    A részletes Pedagógiai Program minden érdeklődő számára nyomtatott formában elérhető a székhely óvoda és telephelyének irodáiban, valamint a fenntartó honlapján: www.aranylonapraforgo.hupont.hu

     

    12. Legitimáció

     

    Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és telephelyének egységesített Pedagógiai Programját:

     

    A Nevelőtestület: 100 %-os arányban, a 2021. augusztus 30.-án kelt, ANT-3/2021 nevelőtestületi határozata alapján elfogadta.

     

    Kelt: Budapest, 2021. augusztus 31.

     

    PH

     

    A Pedagógiai Programot az intézmény vezetője jóváhagyta.

     

    Kelt: Budapest, 2021. augusztus 31.

                                                                                                              …………………………….

                                                                                                                óvodavezető aláírása

        PH

     

    Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda és telephelye Pedagógiai Programját a fenntartó Aranyló Napraforgó Alapítvány 2021. augusztus31.-én kelt 15/2021. számú határozatában elfogadta, a fenntartó nevében Madarász Károly kuratóriumi elnök aláírta.

     

    Kelt: Budapest, 2021. augusztus 31.

                                                                                                              …………………………….

                                                                                                              fenntartó aláírása

     

                                                                               PH

     

     

    Az Aranyló Napraforgó Alapítványi Óvoda irattárában ASZSZ-3/2021 valamint MCSZSZ-3/2021, számú határozat található, mely igazolja, hogy a szülők megismerték és véleményezték az óvoda és telephelye egységes Pedagógiai Programját.

     

    Az egységesített Pedagógiai Program hatályos: 2021. szeptember 01.-től.

     

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 59
Tegnapi: 23
Heti: 208
Havi: 676
Össz.: 65 918

Látogatottság növelés
Oldal: ANAÓ PP. 2021. 2.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2024 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »