AZ ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY által fenntartott intézmények

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKkal kapcsolatos eljárások SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

Szervezet neve: ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY

 

              Címe:    1149 BUDAPEST, PÓSA LAJOS UTCA 61.

 

              Adószáma: 18137460-1-42

 

Képviseletre jogosult személy neve: Madarász Károly

 

Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a gyermekek napközbeni ellátása és az óvodával kapcsolatos állami támogatások jogszabályi előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább 5 évente. Az aktuális év költségvetési törvényének e szabályzathoz kapcsolódó jogszabályait mellékletként csatolni kell.

 

 

Hatályba lépett: 2020. január 31. napon kelt 4/2020. számú kuratóriumi határozattal.

 

Alkalmazandó: 2020. január 31.-től

 

 

 

 

____________________________________

  a szervezet képviseletére jogosult személy

cégszerű aláírása

 

NAPRAFORGÓ Családi Bölcsőde HÁLÓZAT

SZÉKHELY: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

 

1. 1.    Támogatás

A központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatás működéséhez az állam támogatást biztosít azon fenntartók részére, akik vagy 2012. január 01-től jogosultak állami támogatásra, vagy pályázat, vagy egyéb úton váltak befogadottá -fenntartó váltás-. 

A befogadás definiálását a 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet

az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról tartalmazza:

 

a)   befogadás

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás,

A támogatás összegét, támogatás fajtáit, valamint a támogatás számításának módját az adott évre vonatkozó Költségvetési törvény határozza meg.

A Költségvetési törvény meghatároz szociális ágazati összevont pótlék, valamint a Családi bölcsőde járó ellátottak után igénybe vehető támogatás.

489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról

 

      B) Általános rendelkezések:

3. § (1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet, a kérelem módosítását, a pótigényt, a lemondást és az elszámolást az e célra rendszeresített, a Magyar Államkincstár által elkészített, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott, és a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be.

(2) Az adatlap és az elektronikus űrlap kötelező adattartalmát az 1. melléklet határozza meg.

(3) A fenntartó olyan engedélyes, illetve szolgáltatás után igényelhet támogatást, amely

a) ^*  a tárgyévben véglegessé vált döntéssel be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba,

b) - a támogatott lakhatás, valamint az Szt. 58/A. § (2d) bekezdésében és a Gyvt. 145. § (2b) bekezdésében foglaltak kivételével - a tárgyévben befogadást nyert, és

c) megfelel a jogosultság jogszabályban meghatározott egyéb feltételeinek.

(4) Ha a tárgyévben új engedélyest vagy szolgáltatást jegyeznek be a szolgáltatói nyilvántartásba, vagy az engedélyest, illetve az általa nyújtott valamely szolgáltatást a tárgyévben törlik a szolgáltatói nyilvántartásból, ezen engedélyesek, illetve szolgáltatások után a fenntartót a támogatás időarányosan illeti meg.

 

     C) Az ügyintézés módja

 

A kérelmeket az Államkincstár honlapján megjelenő űrlapokon kell benyújtani elektronikus ügyintézéssel, amelyek a https://szuf.magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a KÖZIGAZGATÁS, JOG / Kérelem benyújtása menüpontban) érhetők el.

-          SZIG - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szolgáltatást nyújtó fenntartók támogatási igénye és igény módosítása;

-          SZEL - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szolgáltatást nyújtó fenntartókat megillető támogatások elszámolása;

-          HKÉR - Az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami humánszolgáltatást nyújtó fenntartók támogatásával kapcsolatos keresetlevelek, fellebbezések, fizetési kedvezmény iránti kérelmek, beadványok

Az ügytípushoz kapcsolódó űrlap elérési módja a következő: a  https://szuf.magyarorszag.hu weboldalra belépve, a megjelenő képernyő felső részén található kereső mezőbe az űrlap fent vastagon szedett rövidített nevének beírása.

A megfelelő űrlapot kiválasztva az „Ügyleírás” résznél az „ügyintézés indítása” gombra kattintással kezdhető meg az űrlap kitöltését.  A bejelentkezést követően megjelenik a kitöltendő űrlap előlapja, amely a beküldő természetes személy adatait tartalmazza, majd a „Következő fejezet” gombra kattintva az űrlap további, kitöltendő része. Az „Ellenőrzések futtatása” menü elindítását, és a jelzett hibák javítását követően a „Beküldés” gombra kattintva indítható el az űrlap és mellékleteinek beküldése, melynek során minden mellékletet (csatolt fájlt) hitelesítéssel kell ellátni. Amennyiben a megküldendő dokumentumok mérete miatt a továbbítás nem lehetséges, úgy azt tömörítve zip formátumban, vagy több részletben kell megküldeni.

D) A támogatás fajtái a 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről

 

12. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2020. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik.

j) Családi bölcsőde

A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-a és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.

Az ellátottak között

- 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket

- 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket, és

- 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról - a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő - társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

A fajlagos támogatás 50%-a megilleti a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.

 

1. 2.    Igénylés

 

A)   Jogszabályi háttér:

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 1. § i) pontja) határozza meg az igénylés feltételeit az alábbiak szerint:

 

6. § (1) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kérelem benyújtására szolgáló adatlap, illetve elektronikus űrlap elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be.

(2) A tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó a támogatás iránti kérelmét az azt követő harminc napon belül nyújthatja be, hogy a támogatásra jogosulttá vált.

(3) Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható.

7. § (1) ^*  A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutatót.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozást nem kell alkalmazni

a) hajléktalan személyek ellátása esetén,

b) a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a hónapban, amelytől kezdődően az engedélyes a szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban.

8. § ^*  (1) A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesült fenntartó esetén a támogatás megállapítása iránti eljárás során hitelt érdemlően igazolni kell

a) ^*  nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy fenntartó esetén a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét,

b) a magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál a fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számát, amelyre a fenntartó a támogatás folyósítását kéri,

c) azt, hogy a fenntartó valamennyi fizetési számlája vonatkozásában felhatalmazta az igazgatóságot beszedési megbízás benyújtására.

(2) Az adatváltozást - a változást követő tizenöt napon belül - be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a bejelentés az (1) bekezdés szerinti adatokat is érinti, azokat a bejelentés során hitelt érdemlően igazolni kell.

 (2) ^*  A központi költségvetésről szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén az igazgatóság a támogatást - ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy a kérelemben más nem szerepel - nem új fenntartó esetén tárgyév január 1-jétől, új fenntartó esetén a befogadás, illetve azon tény szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése hatályosságának kezdetétől állapítja meg, hogy a fenntartó a támogatásra befogadás nélkül is jogosult.

(3) ^*  A támogatást megállapító határozat tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

b) valamennyi támogatásban részesülő engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját, továbbá, ha a támogatásban részesülő engedélyes telephely, a szolgáltató székhelyét és annak ágazati azonosítóját,

c) a támogatás jogcímét,

d) a támogatással érintett időszakot,

e) a jogosultság alapját,

f) a fenntartónak megállapított támogatás teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,

g) a folyósítás ütemét,

h) a támogatás elszámolásának határidejét és módját,

i) az igénybe vett támogatásról történő elszámolás és az ellenőrzés rendjéről, a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.

B) Ügyintézéshez kapcsolódó eljárás:

A finanszírozással kapcsolatban a fenntartó székhelye szerint illetékes Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodájához lehet fordulni. Magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága jár el (Átr. 2. § (1) bekezdés).

Amennyiben a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik,

• a tárgyévi támogatás megállapításával, folyósításával és elszámolásával kapcsolatos ügyekben a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el,
• a tárgyévi támogatással kapcsolatos ellenőrzést az új székhely szerint illetékes igazgatóság rendeli el. (Átr. 2. § (2) bekezdés)

Támogatás-igénylés

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet

 

 

 

C)   A támogatás igénylésének feltétele 

A Támogatás igénylésének feltétele, hogy

- az engedélyes, illetve szolgáltatás a tárgyévben jogerősen be legyen jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba , valamint

- megfeleljen

• az adott évi központi költségvetési törvényben , és
• az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Átr.), valamint
• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb feltételeknek.

D) Az igénylés határideje

- a tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra jogosult fenntartók részére: tárgyévet megelőző év november 30. (Átr. 6. § (1) bekezdés);

- „új fenntartó” (a tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó) esetén a támogatásra való jogosulttá válást követő harminc napon belül (Átr. 6. § (2) bekezdés).

Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható, de ebben az esetben az ügyintézési határidő a kérelem megérkezését követő hatvan nap (Átr. 6. § (3) bekezdés; Átr. 10. § (1) bekezdés c) pont).

A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutatót. (Átr. 7. § (1) bekezdés)

E korlátozást nem kell alkalmazni

a) hajléktalan személyek ellátása esetén,

b) a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a hónapban, amelytől kezdődően az engedélyes a szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban.

E) Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

A fenntartó igénylését az e célra rendszeresített, a Magyar Államkincstár által elkészített, a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, és a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon nyújthatja be (Átr. 3. § (1) bekezdés).

A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesülő fenntartó esetén a támogatás megállapítása iránti eljárás során hitelt érdemlően igazolni kell az Átr. 8. § (1) bekezdésében felsoroltakat.

Az adatváltozást - a változást követő tizenöt napon belül - be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a bejelentés az Átr. 8. § (1) bekezdés szerinti adatokat is érinti, azokat a bejelentés során hitelt érdemlően igazolni kell. (Átr. 8. § (2) bekezdés).

3.    Pótigény és lemondás

 

A)     Jogszabályi háttér:

 

489/2013. (XII. 18.) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról Korm. rendelet határozza meg a pótigénylés feltételeit, menetét:

11. § (1) A fenntartó a támogatási igény évközi változását pótigény vagy lemondás benyújtásával érvényesítheti.

(2) A fenntartó pótigényt és lemondást legfeljebb tárgyév november 10-éig nyújthat be.

(3) Pótigény vagy lemondás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - naptári negyedévenként egyszer nyújtható be.

12. § (1) A pótigényben megjelölt feladatmutató akkor haladhatja meg a jogcímre az igényléskor megállapított támogatás, illetve - ha az alacsonyabb - a pótigény elbírálásakor hatályos támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 110 százalékát, ha azt a következő körülmények valamelyike megalapozza:

a) a fenntartónak új engedélyest vagy új szolgáltatást jegyeztek be a szolgáltatói nyilvántartásba, vagy az engedélyes a fenntartó fenntartásába került,

b) ^*  az engedélyes támogatásra jogosító bejegyzett férőhelyszáma, az ellátható személyek támogatásra jogosító bejegyzett száma, a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások támogatásra jogosító feladatmutatója, illetve a nem hálózat keretében működő helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek támogatásra jogosító bejegyzett száma emelkedett, vagy

c) a tárgyév eltelt időszakában ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató legalább 10 százalékkal magasabb a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutatónál.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt korlátozást nem kell alkalmazni

a) hajléktalan személyek ellátása esetén,

b) a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a hónapban, amelytől kezdődően az engedélyes a szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban.

(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti esetben a 11. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül nyújthat be pótigényt.

(4) ^*  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a soron kívüli pótigényt a bejegyzésről illetve adatmódosításról szóló döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a pótigény csak a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nyújtható be.

13. § (1) ^*  A fenntartó a tárgyév áprilisában, júliusában és októberében (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati hónap) köteles megvizsgálni, hogy a felülvizsgálati hónapot megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutató eléri-e a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát.

(2) A fenntartó köteles a többlettámogatásról a 11. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül lemondani, ha

a) valamely engedélyesét vagy az engedélyese által nyújtott szolgáltatást törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, vagy az engedélyest más fenntartó fenntartásába adta,

b) ^*  az engedélyes támogatásra jogosító bejegyzett férőhelyszáma, az ellátható személyek támogatásra jogosító bejegyzett száma, a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások támogatásra jogosító feladatmutatója, illetve a nem hálózat keretében működő helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek támogatásra jogosító bejegyzett száma a megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató alá csökken, vagy

c) az (1) bekezdés szerint vizsgálandó feladatmutató nem éri el a jogcímre megállapított támogatás alapjául szolgáló feladatmutató 90 százalékát.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti lemondást legkésőbb a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, illetve az adatmódosítás végrehajthatóvá válásától számított tíz napon belül kell benyújtani. Nem kell a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján lemondást benyújtani, ha a lemondási kötelezettséget megalapozó feltétel a tárgyév október 31-ét követően következik be.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondást legkésőbb a felülvizsgálati hónap tízedik napján kell benyújtani. Nem kell a (2) bekezdés c) pontja alapján lemondást benyújtani

a) hajléktalan személyek ellátása esetén,

b) a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a hónapban, amelytől kezdődően az engedélyes a szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban.

(5) Ha az igazgatóság észleli, hogy a fenntartó a (2) bekezdés szerinti lemondási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, a lemondás benyújtásáig hivatalból felfüggeszti a támogatás folyósítását, és a fenntartót felszólítja a lemondási kötelezettség teljesítésére.

4.    Elszámolás

 

A)    Jogszabályi háttér:

 

489/2013. (XII. 18.) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról Korm. rendelet határozza meg a pótigénylés feltételeit, menetét:

17. § (1) A fenntartó az igénybe vett támogatásról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutatók alapján - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tárgyévet követő év január 31-éig számol el.

(2) A megszűnt fenntartó - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a fenntartóváltozás időpontját, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el.

(3) Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles - legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül - benyújtani. Az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül be kell nyújtani.

5) Ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, a (2), illetve a (3) bekezdés alapján évközi elszámolást nem kell benyújtani.

(6) Ha a fenntartó pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után járó, átlagbér alapú támogatást vett igénybe, az elszámoláshoz csatolnia kell a támogatás igénybevételére jogosító személyek munkaszerződését.

18. § (1) A fenntartó a határidőben benyújtott elszámolásában többlettámogatást igényelhet, ha a támogatásra a tárgyévben jogosult volt. A fenntartó olyan jogcím vagy engedélyes után is igényelhet többlettámogatást, amely után támogatást a tárgyévben nem igényelt.

(2) Ha a fenntartó

a) az elszámolást határidőben nem nyújtja be,

b) a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy

c) az elszámolás hibás benyújtása esetén határidőben nem tesz nyilatkozatot,

és a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján az elszámolásról nem lehet dönteni, az igazgatóság a támogatás folyósítását - a kötelezettség teljesítéséig, illetve az elszámolási kötelezettséggel érintett időszakban igénybe vett támogatásnak a 23. § (4) bekezdése alapján történő visszafizetésére kötelező határozat véglegessé válásáig - hivatalból felfüggeszti, és írásban felhívja a fenntartót, hogy kötelezettségének a felhívás közlését követő nyolc napon belül tegyen eleget. ^* 

(3) ^*  Megszűnt fenntartó esetén az igazgatóság huszonöt napon belül határoz az elszámolás elfogadásáról, a többlettámogatási igényről, a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről.

(4) ^*  Az igazgatóság az elszámolásokat a miniszter által meghatározott módon összesíti, és a tárgyévet követő év április 15-éig megküldi a miniszternek.

 

B)   Ügyintézéshez kapcsolódó eljárás

A finanszírozással kapcsolatban a fenntartó székhelye szerint illetékes Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodájához lehet fordulni. Magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága jár el (Átr. 2. § (1) bekezdés).

Amennyiben a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik,

• a tárgyévi támogatás megállapításával, folyósításával és elszámolásával kapcsolatos ügyekben a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el,
• a tárgyévi támogatással kapcsolatos ellenőrzést az új székhely szerint illetékes igazgatóság rendeli el.

(Átr. 2. § (2) bekezdés)

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendeletnek megfelelően a Magyar Államkincstár feltölti a fenntartó által kitöltendő, előző évre megigényelt és folyósított állami támogatás elszámolására vonatkozó elszámoló adatlapokat.

A nem állami szociális fenntartó az igénybe vett támogatásról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutató alapján a tárgyévet követő év január 31-éig számol el . (Átr. 17. § (1) bekezdés)

A megszűnt fenntartó a fenntartóváltozás időpontját, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el (Átr. 17. § (2) bekezdés).

Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles - legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül - benyújtani (Átr. 17. § (3) bekezdés).

Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül be kell nyújtani (Átr. 17. § (4) bekezdés).

Ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, a (2), illetve a (3) bekezdés alapján évközi elszámolást nem kell benyújtani (Átr. 17. § (5) bekezdés).

Ha a fenntartó pedagógus–munkakörben foglalkoztatottak után járó, átlagbér alapú támogatást vett igénybe, az elszámoláshoz csatolnia kell a támogatás igénybevételére jogosító személyek munkaszerződését. (Átr. 17. § (6) bekezdés)

 

 

ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNYI

Óvoda

Székhely: 1149 Budapest, Pósa L. u. 61.

OM azonosító: 201627

Adószám: 18272781-1-42

 

1. 1.     Támogatás

 

A)   Jogszabályi háttér, jogcímek szerint

A Magyar Állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak alapján Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása címen, valamint Gyermekétkeztetés üzemeltetésére támogatást biztosít az alábbiak szerint:

 

II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok és az e pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása

A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok, és az e pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők (a továbbiakban: segítő) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2019/2020. és a 2020/2021. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.

Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket, beleértve a krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített gyermekeket is,

- akik 2019. december 31-éig, vagy - az Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,

- akik 2020. december 31-éig, vagy - az Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén - a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2020/2021. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint

- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2020/2021. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Nem igényelhető támogatás

- a 2019/2020. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2019. augusztus 31-éig betöltötték,

- a 2020/2021. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2020. augusztus 31-éig betöltik,

kivéve, ha az Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.

Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

b) A számított pedagógusi és a segítői létszám meghatározása

ba) A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2] *4/12

ahol:

Psz = a 2020. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2019/2020., illetve a 2020/2021. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62

Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2019/2020., illetve a 2020/2021. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve),

Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézménynél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2019/2020., illetve a 2020/2021. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).

bb) A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám - beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is - az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján foglalkoztatott - létszám, de legfeljebb a 2020. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

A segítői létszám meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

Az év végi elszámolás a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.

c) A számított pedagógusi és a segítői létszám alapján az átlagbéralapú támogatás összege

Az átlagbéralapú támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Tp = Psz * ÁBp

Ts = S * ÁBs + PS * ÁBp

ahol:

Tp = a 2020. évben a pedagógusok átlagbéralapú támogatása,

Ts = a 2020. évben a segítők átlagbéralapú támogatása,

S = a 2020. évben a segítők bb) alpont szerinti száma, levonva a PS értékét,

PS = a 2020. évben a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítők száma,

ÁBp = pedagógusátlagbér elismert összege,

ÁBs = segítők átlagbérének elismert összege.

A támogatás felhasználható a 2019. december havi bérek 2020. januárban történő kifizetésére is.

 

4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) A pedagógusok és a segítők átlagbéralapú támogatásának megállapításakor az alábbiakat is figyelembe kell venni.

Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása

2019/2020. nevelési évre:

 

2020/2021. nevelési évre:

 

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2019/2020., illetve a 2020/2021. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb

- 2020. év első 8 hónapjában a 2019/2020. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

- 2020. év utolsó 4 hónapjában a 2020/2021. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - az Nkt. 5. mellékletében - megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

4. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2020. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2019. december 1-je és 2020. november 30-a között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint:

- a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők után, akik a minősítést 2019. január 1-jéig történő átsorolással szerezték meg,

- a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők után, akik a minősítést 2020. január 1-jei átsorolással szerezték meg.

A támogatás felhasználható a 2019. december havi bérek 2020. januárban történő kifizetésére is.

A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az államháztartásról szóló törvény végrehajtásról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

5. Gyermekétkeztetés támogatása

a) Intézményi gyermekétkeztetés támogatása

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatással kapcsolatos további feltételeket a kiegészítő szabályok 5. ma) pontja tartalmazza.

Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

aa) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás

A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.mb) pontja figyelembevételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

A számított dolgozói létszám meghatározása

A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő

ha L értéke 1-100 közötti:

Dsz = (L/25+Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:

Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - ellátotti létszám, Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke

 

B)    AZ ÜGYINTÉZÉS MÓDJA

Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016 (XII. 19.) Korm. rendelet kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek, valamint a jogi képviselő útján eljáró ügyfelek és a Magyar Államkincstár között az elektronikus kapcsolattartást és az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és fogadást.

Az egyházi és nem állami köznevelési intézményfenntartókat, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó fenntartókat (a továbbiakban: fenntartó) a központi költségvetésből megillető támogatások igénylésével, megállapításával, folyósításával, elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, továbbá ezekkel a támogatásokkal összefüggő jogorvoslati, részletfizetési és bármilyen egyéb kérelmek tekintetében a Kincstár – a jogi képviselő nélkül eljáró bevett egyházi fenntartók kivételével – kizárólag elektronikus úton tart kapcsolatot.

A fent említett ügyekben kérelmeket (igénylés, elszámolás – melyekhez kapcsolódó adatlapok továbbra is a Kincstár honlapjáról tölthetők le –, egyéb kérelmek, beadványok)

• •a gazdálkodó szervezetnek minősülő fenntartók kizárólag cégkapun,
• •egyéni vállalkozó fenntartók kizárólag a Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás regisztrációjához kapcsolódó ügyfélkapun,
• •jogi képviselő nélkül eljáró egyházi fenntartók választásuk szerint papír alapon, vagy meghatalmazott útján ügyfélkapun,
• •jogi képviselő útján eljáró fenntartók ügyvédi iroda esetében cégkapun, egyéni ügyvéd esetében cégkapun, vagy ügyfélkapun

keresztül nyújtható be a https://szuf.magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a KÖZIGAZGATÁS, JOG / Kérelem benyújtása menüpontban) megtalálható, ügytípustól függő alábbi űrlapok valamelyikének igénybevételével, a Kincstár MAKPER hivatali kapujára (KRID: 434024334):

• OKTI - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami köznevelési intézményfenntartók támogatásainak igénylése és igénymódosítása (pótigény, lemondás);
• OKTE - Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami köznevelési intézményfenntartók támogatásainak éves és évközi elszámolása;
• HITE - Bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatási igénye / igénymódosítása és éves / évközi elszámolása;
• HKÉR - Az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami humánszolgáltatást nyújtó fenntartók támogatásával kapcsolatos keresetlevelek, fellebbezések, fizetési kedvezmény iránti kérelmek, beadványok

C)    A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA

2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvény meghatározza a nyújtott támogatás felhasználását:

 

c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A II.1.-II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag az „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A II.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, a „Bölcsődei ellátás”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

 

1. 2.     Igénylés

 

A)   Jogszabályi háttér

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet határozza meg az igénylés feltételeit, körülményeit, valamint benyújtási határidejét.

37/B. § ^*  (1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,

a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,

b) ^*  akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, illetve aki óvoda esetében szerepel a felvételi előjegyzési naplóban,

c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek és

d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.

(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatások (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy

a) a köznevelési intézmény

aa) rendelkezzen OM azonosítóval,

ab) működési engedélyében szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat,

ac) ^*  ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot,, és

ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,

b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,

c) ^*  az intézmény rendelkezzen a 37. § (4) és (5) bekezdése szerinti szülői nyilatkozattal,

d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében - az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban.

(3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c) pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményre is alkalmazni kell.

(4) ^*  Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója azon tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglalt - megyeszékhely szerinti járási hivatal által történt - intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban: pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok után a tanulók után igényelhető, akik a nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés benyújtására, megállapítására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet szabályait kell alkalmazni.

37/C. § ^*  (1) ^*  A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) ^*  A kérelmet

a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan

aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám,

ab) a pedagógus minősítési eljárás eredményeként magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus) átsorolásával járó bérnövekmény esetében az előmeneteli rendszerben megállapított fokozatok szerinti bontásban a tárgyév január 1-jei pedagógus ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám,

ac) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma,

b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyév október 1-jei becsült létszám,

c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám

alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, feladatellátási helyenként, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében intézményenként.

(2a) ^*  A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.

(3) ^*  A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe, tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.

 

B)   Az ügyintézéshez kapcsolódó eljárás

A finanszírozással kapcsolatban a fenntartó székhelye szerint illetékes Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodájához lehet fordulni. Magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága jár el (Átr. 2. § (1) bekezdés).

Amennyiben a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik,

• a tárgyévi támogatás megállapításával, folyósításával és elszámolásával kapcsolatos ügyekben a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el,
• a tárgyévi támogatással kapcsolatos ellenőrzést az új székhely szerint illetékes igazgatóság rendeli el.

(Átr. 2. § (2) bekezdés)

A fenntartó igénylését az e célra rendszeresített, a Magyar Államkincstár által elkészített, a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon nyújthatja be (Átr. 3. § (1) bekezdés).

Az igénylő adatlapokhoz csatolnia kell

1. valamennyi fenntartónak és a bevett egyházaknak a „Nyilatkozat a költségvetési támogatást igénybe vevő részéről az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelésről” nyilatkozatot;

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója

a.) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

b.) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és

c.) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

2. valamennyi fenntartónak a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 37/C. § (7) cb) alpont szerinti nyilatkozatot; 

3. új köznevelési intézmény alapítása, átvétele esetén az érintett fenntartóknak a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28) Kormány rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 37/D. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat, ugyanezen paragrafus (4)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

 

1. 3.     PÓTIGÉNYLÉS, LEMONDÁS

 

A)   Jogszabályi háttér

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet határozza meg a pótigénylés, lemondás feltételeit, körülményeit, valamint benyújtási határidejét.

(4) ^*  A fenntartó a becsült gyermek-, tanulólétszám változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigénylésre vonatkozó bejelentését

a) a gyermek-, tanulólétszám alapján járó átlagbér alapú támogatás tárgyév szeptember-december hónapokra vonatkozó módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,

b) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,

c) a tankönyvtámogatás módosítására a tárgyév június 30-áig

kezdeményezi.

(5) ^*  A fenntartó a minősített pedagógusok tárgyévi foglalkoztatotti létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenkénti, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban október 31-éig kezdeményezi.

(6) ^*  Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pótigény benyújtásához meg kell adni a minősített pedagógus előző munkáltatója OM azonosítóját, nevét és székhelyét.

(7) ^*  A kérelem benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja

a) ^* 

b) ^* 

c) a nyilatkozatát arról, hogy

ca) megfelel a költségvetési támogatás igénybevételére vonatkozó, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek,

cb) az intézmény működésével összefüggésben, vagy a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételével összefüggésben büntetőeljárás nem folyik ellene és a kérelem benyújtását megelőző öt évben ilyen eljárásban nem marasztalták el.

(8) ^* 

37/D. § ^*  (1) ^*  Új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely alapításával, köznevelési intézmény szüneteltetést követő újraindításával, új köznevelési alapfeladat ellátásával összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, év közben létesített óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) ^*  A költségvetési támogatási kérelmet az új köznevelési intézmény

a) ^*  alapítása, létrehozása esetén a működési engedély véglegessé válását követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,

b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre az új nevelési év, tanév első napján a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló

gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.

(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja

a) a képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát - az (5) bekezdés kivételével -, adószámát, valamennyi fizetési számlája bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, több fizetési számla esetén annak a fizetési számlának a megjelölésével, amelyre a támogatások folyósítását kéri,

b) ^*  a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről szóló végleges határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a végleges működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot,

c) valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát beszedési megbízás benyújtására,

d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem a köznevelési intézménynek nincs harminc napon túli köztartozása,

e) ^* 

f) pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása esetén a miniszterrel kötött köznevelési szerződést.

(4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a támogatásokkal összefüggésben korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia, amelyeket változás érintett.

(5) ^*  Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül szerzi meg.

4. elszámolás

A) jogszabályi háttér:

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet határozza meg az elszámolás feltételeit, körülményeit, valamint benyújtási határidejét.

37/L. § ^*  (1) ^*  A fenntartó a 37/C. § (2)-(3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal - a 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja kivételével - a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak. A 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti támogatás esetében a fenntartó a tárgyévben a minősített pedagógusok tényleges foglalkoztatási idejét figyelembe véve a teljes munkaidőre számított létszáma alapján számol el.

(1a) ^*  Az évközbeni megszűnés elszámolása időarányosan történik, a támogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg a fenntartót. A fenntartó az igénybe vett költségvetési támogatással a tárgyév augusztus 31-éig történő megszűnés esetén az előző év október 1-jei ténylétszám, a szeptember hónapban történő megszűnés esetén a tárgyév szeptember 1-jei létszám, október 1-jét követő megszűnés esetén a tárgyév októberi 1-jei ténylétszám alapján számol el.

(2) ^*  Az elszámoláshoz csatolni kell a 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint a pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal, továbbá a minősített pedagógusokkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai teljes mértékben megfizetésre kerültek. A 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjára vonatkozó nyilatkozat hiányában vagy eltérő tartalmú nyilatkozat esetén az Igazgatóság a fenntartót a tárgyévben igénybe vett támogatás - a 37/M. § szerinti - igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére kötelezi.

(3) ^* 

(4) ^*  Ha az elszámolással érintett évet megelőző év október 2-a és december 31-e között - az adott évre vonatkozó központi költségvetési törvényben meghatározott életkorú - első alkalommal óvodai jogviszonyt létesített gyermekek után az óvodai fenntartót az október 1-jei ténylétszám alapján igényeltnél több pedagógus után illetné meg átlagbér alapú támogatás, akkor a fenntartó a többlettámogatásra vonatkozó igényét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg érvényesítheti.

(5) ^*  Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem teljes körűen tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.

(6) ^*  A támogatások elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárásokban az eljárás szünetelése nem kérhető.

 

B)   Az ügyintézés módja

A finanszírozással kapcsolatban a fenntartó székhelye szerint illetékes Megyei Igazgatóság Államháztartási Irodájához lehet fordulni. Mag

Oldal: MÁK igénylés, elszám stb... összefüggő szabályzat 1.
ARANYLÓ NAPRAFORGÓ ALAPÍTVÁNY INTÉZMÉNYEI SZABÁLYZATOK, DOKUMENTUMOK - © 2008 - 2024 - anaszabalyzatok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat